2011. július 29., péntek

Eső

Miután már a harmadik aggódó telefont kaptam közelebb, és távolabb élő családtagoktól, miután megnézték az országos híradókat a TV-ben, ezúton szeretném tudatni, hogy kisebb bajokkal megúsztuk.

Eddig esett 52 mm, és még mindig esik.

Az udvar kihasználására létrejött egy halastó, igaz, aranyhalat nem találtam benne, mire a kifolyó cső elvezette a lábszárközépig érő vizet.

Úgyhogy a kívánságaimat csak Ember hallhatta, ő meg megtesz mindent, mi erejéből telik.
Ezek szerint holnap se leszek lottómilliomos :(

Nagyjából másfél ujjnyi hiányzott, hogy a vészhelyzeti megoldást válasszam, vagyis megnyissam az előszoba ajtót, és kiengedjem a házon keresztül a csapdába esett vizet az útra.

De megúsztuk, a kutya nagyon élvezte, hogy privát medencéje van, egyfolytában a nyakunkon lógott, miközben alsóneműben, a szakadó esőben próbáltuk kidugítani a lefolyócsövet.

Kicsit beáztunk, itt csöpögött, ott kopogott, amott tócsa volt, de isten igazából nincs bajunk.

Hála legyen Istennek!


A kerti károkat majd esetleg holnap, ha fel bírok kapaszkodni a felázott feljárón.

2011. július 27., szerda

Termés

Tavaly az összes paradicsomot a komposztra hordtam, mint máshol is mindenütt, itt is tarolt a fitoftóra, vagy más néven paradicsomvész.

Ahhoz túl kicsi a kertem, hogy valódi vetésforgót meg tudjak valósítani, így nincs más hátra, védekezni kell.

És az, hogy a családban van mezőgazdasági szakember, csak megnyugtatja a lelkemet, így nem tartom ördögtől valónak a vegyszeres növényvédő szert.

Tudom, melyik szernek mennyi az ÉVi-je, így az legalább biztos, hogy az általam megtermelt vetemények nem lesznek idő előtt leszedve, nem lesz káros szermaradvány benne. Míg a piaciban...?

Második hete kínlódik az eső felénk, összesen esett sok részletben valami öt milliméter, ha az azelőtti hetet is figyelembe veszem, akkor tán tíz.

Eddig kapott kétszer permetezést a paradicsom, ez a hűvös, párás levegő pedig kedvez a gombák terjedésének, permetezni kell.


Hiába lesem a metnet-et, jön, jön az eső, de semmi nem esik.

Délben bekevertem egy adagot, felrohantam a kertbe, és leszedtem az eddig megért paradicsomot, mert permetezés után 7 nap a várakozási idő.

Idei első paradicsomtermés:


Lepermeteztem, leszedtem a sárga leveleket, lejöttem, megcsodáltam Zs. ma beszerzett drágaszágát:D, és már esett is.

Na, mikor esik úgy, mintha dézsából öntenék? Hát természetesen, amikor végre permeteztem.

Bánom is én!

Vegyszer még van, de az eső az mindig jókor jön.

2011. július 26., kedd

Impulzus vásárló

Soha nincs tervem, arra, hogy mit főzzek.
Nem akarok a kínzó kérdések körében forgolódni, mit főzzek, mit együnk. Amúgy is inkább fogyókúrába kéne fognom.
De hát az drága mulatság.

Mióta Zs. hazajött, próbálok valamiféle normális étkezést megvalósítani, kettőnknek mindegy volt, mit eszünk, de hármunkra már oda kell figyelni.

Konkrétan, a kutya és a macska nagyobb figyelmet kap étkezés terén, mint mi.

Ennek apropóján beugrottunk ma dél körül a Tescoba, némi akciós kutyakonzervért.
Nem mintha megengedhetném magamnak, hogy konzervvel etessem a kutyát, csak hát hogy is mondjam, kissé selejtes a kuty.

Nyolchetes korában hoztuk el, köldöksérvvel. Aztán kiderült, hogy selejt kan, nem ereszkedett le az egyik golyója. Aztán néhány hónap múlva kiderült, hogy gond van az emésztésével. Hasnyálmirigy problémái vannak.

Tavasszal volt két kritikus hét, amikor azt hittem, elveszítjük, akkor már az állatorvos is széttárta a karjait.

Végül Ember dokija, és én gatyába ráztuk Axelt.

Főtt rizs, tészta, pirított gríz volt a menü hetekig, majd szép fokozatosan visszaszokott a tápra, majd a házi kosztos kiegészítésre.

Lábadozása alatt napi kétszer adtam enni, éhen akart halni.

Innen maradt a napi kétszeri etetés, felezett mennyiséggel. Ismerős hozott néhány doboz konzerv tápot, hátha az jobb.


Elkezdtem keverni a száraz táphoz némi konzerv tápot, és a lassan két éve fennálló helyzet rendeződött, összességében kevesebbet költünk tápra, és Axel hízik.
Végre!

Amikor a szarnak is lehet örülni :D


Ha már benn jártam, hagytam magam megvesztegetni a Tesco-tól, némi 315 Ft-os csirkecombbal, és pici barna csiperkével.

Még nem tudtam akkor, hogy mi lesz belőle, csak elküldtem Embert egy rendes kocsiért, mert a kis húzóst már sikerrel megpakoltam.


Mire hazaértem, és elpakoltam, addigra zseniális ötletem támadt, gombaleves!

Most akasztják a hóhért, tesco-s csiperkéből:D


A 25 dkg apró, barna csiperkegombát cikkekre vágtam, és megmostam.
Egy evőkanál olajon megpároltam pici sóval.
Kis fazékban 5 dkg vajat megolvasztottam, egy evőkanál lisztet éppen felforrósítottam, nem pirítottam, felöntöttem egy liter forró vízzel, kiforraltam egy marhahús leveskockával, a megpárolódott gombát beleborítottam. Néhány kis ágacska vad kakukkfűvel- szárított, kb egy hónapja szedtem- megfűszereztem, és 1 dl tejszínt hozzáadva kiforraltam. Pár csepp citromlé kihozza még jobban az ízeket.
Kész.

Hagyományosan nálunk ehhez vajjal megkent, reszelt sajttal megszórt, és úgy megpirított kiflikarika van, de Maaaargiiiit( vö. L'art pour l'art :D) impulzus vásárló, ugye :D

Pirított toastkenyér kockával tálalódott.



A csirkecombok nagy része, irány a fagyasztó, kettőt kinn hagytam.
Tegnap óta tejben ázott néhány csirkemáj, és a hozzá való szívek is lézengtek. Hoppá, van egy kis pulykatöke a fagyasztóban, tudom már, hagymás tokány lesz belőle. A finnyás Embernek elég a csirkecomb is, majd mi Zs.-vel megesszük a javát.

A puliszkát még nem főztem meg, majd, ha a kosztosok hazaérnek!


Akibe még fér, van dinnye is :D


Estére meg Bilagit lesz :D

2011. július 11., hétfő

Ünneplés

Mivel kis blog, kis buli lesz itt hamarost az ezredik oldalletöltéssel, legalábbis március óta, szeretném megköszönni, hogy vagytok, és hogy olvastok.

Ünneplésre bőven van okom, ugyanis a mosógépem mégse krepált be, és Ember azt is megakadályozta, hogy baltával verjem szét. Mármint a mosógépet :D

Ünneplésre bőven van okom, mert a kislányom- Andi, úgye figyelsz, lány az a fiú :D- nagyon szép eredménnyel végezte a második egyetemista évét, jövőre talán még ettől is sokkal szebb lesz, reményeink szerint.
És már csak három év van hátra, ha a Pasiját felveszik most,- és miért is ne vennék fel, van vagy 430 pontja, meg későn érő típus, mire eldöntötte, hogyan tovább,- akkor egy időben diplomáznak le.
Új albi megvan, lakótárs is került, anyagilag kicsit fellélegeznek talán, és az első gyógyszertári gyakorlat szuper volt.


Mivel megjött a nyaralós idő, úgy gondolom, szeptemberig a fű se fog nőni, pláne nem a munka frontján,- azt ugyanis már bebetonozták egy ideje- úgy döntöttem, elmegyek nyaralni.
Mivel pénzem nyaralásra nem igen akad, így itthon nyaralok.



Remélem, sok ilyen kép lesz még a nyáron, és mind itt fog készülni az én konyhámban!


Meg ezek sok munkát adnak, remélem értelmes munka lesz, nem a komposztra fogom majd hordani vödörszámra, mint tavaly:






Nem idegeskedek a teendők miatt, nem sajnálom magam fennhangon. Nem fogok álláshirdetéseket nézegetni, reménykedve önéletrajzot küldeni, nem az ismerőseimet fogom nyaggatni, hogy mi lesz már!

Hanem délig alszom, és éjjel kettőig olvasok, vacsorát meg nem főzök, eszünk valamit, aztán jóéjszakát.

Élvezni fogom, azt ami épp van. A rengeteg szabadidőt, a sok letöltött, olvasatlan könyvet, a sétát, a gondmentes életet.


És jól fogom érezni magam!


Carpe diem!

2011. július 7., csütörtök

Jesssssz!

És igen, zúgjanak a harangok, harsogjanak a harsonák, peregjenek a dobok, hangozzék a vivát!

Zs. holnap hazajön!

És végre minden rendben lesz! Újra együtt leszünk, és minden eligazodik. Nem nyomaszt már semmi, minden megoldódik. Ha Ő itthon lesz, minden jóra fordul.


Harmadéves.

Hmm!

2011. július 3., vasárnap

Időszerű

Időszerű teendőimet végezve a kertben, megállapítottam, hogy a trópusokhoz képest mi is jó helyen vagyunk.

Ha a ma, és a múlt hetekben elvetett, kiültetett másodvetéseknek sikerül beérni, akkor én is legalább kétszer arathatok.

2011. július 2., szombat

Szezon 0.2

Az elmúlt két hétben, egész tisztességes csapadék mennyiség volt, így pénteken megejtettük a szezon harmadik, hivatalosan az első gombászását. A kisvacakot most csekkoltam harmadjára, és most végre értékelhető eredményt kaptam.
Kissé úgy néz ki, hogy korán érkeztem, de a jövő hét közepén újra kimegyek.
Sikerült néhány rókát, nagyjából fél kilót lőni, így nem volt kérdés, hogy mi lesz ma az ebéd.

Ember imádja a rókát, de mindig arra panaszkodik, hogy gyerekkorában, Ratosnyán jobb íze volt a rókának. Most szerinte nem elég intenzív.
Így ki esett a tejfölös paprikás, mert a liszt, tejföl kombináció kissé agyoncsapja a róka rafinált ízét. De valamivel szaporítani kell, mert most sem végtelen a mennyiség, mint máskor sem.

Aztán zseniális ötletem támadt. Próbáljuk ki a borsos szeletet rókával.

A borsos szelet a család nagy kedvence, bármikor, bármennyit meg tudnak enni belőle.

Gyerekkoromban tanulta anyám valahol, eredetileg a rágós marha hús élvezhetővé varázslására szolgált.

Azóta készült disznó húsból, marhából, vén tyúk vagy kakas melléből, de akár csirke, akár pulyka mellből is elkészíthető.

Nagyon egyszerűen elkészíthető, a húst kisebb szeletekre vágom, kiklopfolom vékonyra, féltenyérnyi darabokra vágom. Bőven sózom- borsozom, ha van időm, néhány óráig hűtőben békén hagyom.
Egy magas falú szeletsütőben olajat forrósítok, majd a szeleteket lisztbe mártva szép pirosra, jól elősütöm mindkét oldalán. A megsült darabokat kiszedem, és addig folytatom, míg elfogy a hús.
Az utolsó sorozat, mikor megsült, kis paprikát szórok rá, de tényleg kicsit, nem paprikásnak kell lennie, és visszaborítom az eddig kiszedett húst, és felöntöm forró vízzel, hogy jól ellepje. Egy fej hagymát megtisztítok, és keresztbe bevágva hozzáadom, majd lassú tűzön, időnként megkeverve puhára párolom. Szükség szerint annyiszor adok hozzá vizet, hogy puha legyen.
A húson levő liszt, meg ami lepirult a serpenyőbe, ad egy nagyon finom szaftot, és amikor a hús megpuhult, ezt beforralom annyira sűrűre, ahogy szeretjük. Az egész hagymát kidobom, a mártást után ízesítem még sóval, borssal, kész- csak krumpli püré kell hozzá, meg savanyúság.

A héten, visszautasíthatatlan ajánlatot tett nekem a Tesco, némi pulykamell formájában, így ma abból készült. Amikor a hús szeletek megpirultak, nyakon öntöttem az előre előkészített, felszeletelt rókagombával, a paprikát most hanyagoltam, és készre pároltam.

Isteni volt!