Hetek óta készülök írni egy bejegyzést, aztán meg állandóan elmegy a kedvem.
Nagylevelű begónia, és még csak nyár közepe van, mi lesz itt még ?
Fahéj illatú-, nagylevelű és lila bazsalikom
A gömbcukkini a harmadik, csak nincs képem hozzá :D.
Egyetlen, na jó három sikersztori a fentiek, de nem csökkenti a bánatomat.
Az atka támadás elérte a kertet, azóta küzdünk.
Sajnos, vagy szerencsére eddig nem volt dolgom takácsatkákkal, így felkészületlenül ért, és hetekig tehetetlenül vergődtem.
A legnagyobb baj a tapasztalatlanságom volt, mert ha tudom, hogy ennyire veszélyes, már rég megteszem a szükséges lépéseket.
Az a baj, hogy hallgattam olyanokra, akik elvakult biokertészek, meg rovarbarátok, meg egyebek.
Azt tanácsolták, hogy az atka támadás szabadföldben nem veszélyes, hát most szívok.
Kezdődött minden a Tumbling betegségével, ugyanakkor voltak hervadó, szomorú paradicsomok a kertben is.
Az első jele az volt, hogy elkezdtek lógni a paradicsom levelek, hajtások. Az elején ráfogtam erre a szaharai éghajlatra, próbáltam rendszeresen locsolni.
Aztán megjelentek halvány sárga pici pontok. Végül a levelek megsárgultak, az egész növény olyan nyomorult benyomását keltette.
Egy- egy kis eső után mintha mindenki magához tért volna. Végül bekattant, és egy este lezuhanyoztattam az egész kertet- nem semmi meló árán.
Ugyanez a padlizsánokon, paprikákon, zöldbabon, uborkán.
Tíz napja kapott a kert is Sanmite permetet, a helyzet változatlanul kétségbeejtő.
Csak úgy hemzsegnek az atkák az uborka levél hátulján is :(
Ma elballagtam KV-hez, és kaptam Vertimec-et, és bízom benne, sikerül a halál kapujából visszahozni a kertet.
Sakkozva az ÉVI-vel, azért már kb három hete eszegetjük a paradicsomot, először a Venus, majd rögtön utána a Cherrola, majd Perun és Goldkrone kezdett el érni.
Végül megindult a Romus, a Black Prince, a Hellfrucht, a Roma VF, a piaci paprika alakú, a Deryan féle rózsaszín, és a saját fajtánkból a közepes szívből is leszedtünk egyet- igaz, azt Anya lenyúlta.
Tegnap este lejött az első marmande is, igaz, lassan
Juhmelihez csatlakozhatok, nem szándékos kísérletek folynak a miniatürizálás irányába.
A Tumbling Tom Redről levágtam néhány ágat, amiből egy gyökeresedett ki, és azon is két pici, halovány hajtás indult meg.
A nagy tövet miután lefürösztöttem, kapott Sanmite-ot újra, áthelyeztem árnyékba, és vártam.
Azóta van néhány új pici hajtás, egészségeseknek látszanak :D
Mivel nem szedtem le róla a bogyókat, szegényke elkezdte megérlelni. Így a mag utánpótlás biztosított. Az első sorozat magszedést elfelejtettem, és benne hagytam egy edényben vízzel, kb 3 nap után jutott eszembe, és már csírák lógtak belőle :D
Három magot el is ültettem így, abból egy most szíkleveles állapotban van :D
A többi magszedésre már jobban vigyáztam, úgyhogy jövőre biztosított az utánpótlás.
Finom, roppanós héjú, nem vastag, ízletes paradicsomot érlel, jövőre biztos jobban vigyázok rá!
És akkor a beszámoló a fajtákról:
Koktélok
Venus:
Akkora mint egy fokföldi ibolya, de nagyon korai, és narancssárga, cseresznye méretű bogyói nagyon finomak, roppanósak, jó ízűek.
Jövőre biztosan lesz, csak erkélyládában :D
Cherrola:
Hát, ez az egyik nagy csalódás, szerintem vacak ízű, vastag héjú, reped, és potyog. Ráadásul ez volt szerintem az egyik atka fészek, nagyon érzékeny! Továbbra is keresek olyan piros koktélfajtát, ami fürtös, kicsit nagyobb méretű, és ettől sokkal jobb ízű.
Gardener Delight-ról tapasztalat, valaki?
Egynyári fajtának bizonyult a cherrola :D
Perun:
Már annyiszor írtam, hogy mekkora átverés volt a leírása, végeredményben a gyümölcs az se nem kiváló, se nem pocsék, színesíti a salátát, kicsit kásás húsa van, kicsit savas, kicsit édes, de érdekességként kap még esélyt jövőre is. Limitált példányszámban :D
Goldkrone:
Abszolút meglepetés!
Eszméletlen finom, ízorgia robban minden egyes szem bekapásakor. Annyira összetett íze van, hogy nem is tudom leírni. Már kisVirágom is hívott, hogy mi a neve a kis sárga koktélnak, mert eszméletlen finom!
Jövőre nem kacsolom le, kicsit nyurga lett a kacsolástól, meg az atkáknak is nagyon ízlik.
A paradicsom ültetés végén sok maradék palántáról már nem tudtam, ki kicsoda, sok lett belőle a goldkrone, hála Istennek.
Tuti koktélparadicsom!
Étkezési paradicsom:
Hellfrucht:
Ugye sokáig tanácstalan voltam, hogy milyen elbánásban részesítsem, mostanra talán azt mondanám, féldeterminált, vagy folyton növő, ugye, az atkák nagyon szeretik, így nagyon romos állapotban vannak. Elkezdte megérlelni az eddig nevelgetett paradicsomokat, amelyek közepes, 35-45 grammos kemény bogyók. Ízre viszont nagyon finom, nem túl vastag héjjal, kellően savasak, ugyanakkor édesek, zamatosak.
Jövőre mindenképp lesz a kertben, eléggé korai, pont az étkezési sávban nagyon finom ízű, eléggé bőtermő.
Ugye az idén kérdés volt, hogy kacsolni, vagy nem kacsolni, egy tő véletlenül le lett kacsolva, különbséget annyiban látok, hogy a lekacsolt tő talán egy kicsit még nyomorúságosabb, mint a többi.
Tehát nem kacsolni :D Magasságban jelenleg 1,5 m körüliek, de még mindig hoz a csúcson hajtást.
Romus:
Hú, bazz, most ettem meg a jövő reménységét :D
Nem is, van még a zacskóban mag :D
Méretben ugyanakkora, mint a Hellfrucht, kicsit lágyabb hússal és ízzel, nem kiemelkedő, de teljesen rendben van, jövőre is lesz helye a kertben. Viszonylag korai, hiánypótló.
Semmiképpen nem determinált, inkább folyton növő a lelkem :D
Black Prince
Hozza a tőle elvárt formát, jó méretes bokrokká nőtt, elég jól ellenáll az atkának, mellette a többiek halálukon vannak, ez meg kicsit lóg csak, és nem köt rendesen. De nála még nincs veszve minden.
Finom!
Roma VF
Az atka támadás első áldozata a Cherrola mellett, semmi különös, kicsit kásás hús, eléggé vékony héj, alacsony savtartalom. Befőzni, lecsóba jó, jó évben talán jó mennyiséget is ad. Kalcium hiány tüneteit először jelzi a San Marzanoval együtt.
Lesz jövőre is, már csak azért is, mert maradt egy csomó mag :D
Balra Deryan rózsaszín, jobbra Roma VF
Piaci paprika alakú:
Finom, vékony héjú, igazi paradicsomízű, méretes paradicsom. Már egy szem beérett, annak a magjait már el is mentettem.
Deryan rózsaszín:
Akkorka bogyók, mint a hellfrucht, kicsit nyújtott, szilvaformájúak, érdekes piros színű. Első kóstolásra nagyon savasnak tűnt, de lehet, pont a színe miatt kicsit éretlen volt. Másodszorra kóstolva már alakul, jövőre veled ugyanitt :D
Végül a Marmande:
Igazi meglepetés volt, nem igazán számítottam jóízű, finom paradicsomra, azt gondoltam, hasonló a kecskeméti, se íze- se bűze kommersz paradicsomhoz. Igaz, az atkáknak is gyorsan megjött az étvágyuk rá, emiatt nem tudja túl nagyra nevelni a bogyóját, elkezdett pirulni, de az este megkóstolva rájöttem, nagyon finom íze van, a húsa nem kásás, kicsit a Hellfruchtra hasonlító ízzel.
Mondjuk, ha befőzés, nem biztos hogy lének, mártásnak eszembe jutna, ahhoz túl leveses. Étkezésinek pedig szerintem kiváló lesz.
Tartozom még egy csomó dologgal, majd hozom őket, most mennem kell, újabb Spongya Bob vár rám :D
Bréking-bréking nyúz!
Tegnap délután elhoztam a barátnőm Tumbling Tom Red-jéről 6 szép paradicsomot, arról is akartam magot, az szerencsére nem érintett a támadásban.
Ma kiszedtem a magjait, a megmaradt paradicsomokat most kóstoltam meg: Isteni, édes, alacsony savtartalommal. Az én kényszerérett paradicsomjaim nem érnek a nyomába se :D
