Köszönöm! 2012

Kicsit lassan indult nálam a karácsonyi készülődés, és nem is ért utol a karácsonyi hangulat. Mégis, Vancától megjött a kedvem.

Így, az év vége felé megint elgondolkodtam azon, hogy mennyi mindenért lehetek hálás.
Hálás lehetek a sok támogatásért, a sok segítségért, amit a közvetlen környezetemtől kapok.
Hálás lehetek a tágabb ismerőseimért, barátaimért, akik a bajban is velem vannak.
Hálás lehetek azoknak az idegeneknek, akik a különféle ügyintézéseim során ismeretlenül, mégis sok empátiával fordultak felém, és segítőkészséget, jó szándékot, emberséget kaptam.
Hálás lehetek, hogy a sok nyomorúság között mégis melegben, jóllakottan és viszonylag egészségesen írhatom meg ezt a bejegyzést.
Hálás vagyok a barátságos környezetért, aminek köszönhetően Ember elevickél a vállalkozás útvesztőiben., mindeközben újabb két évig kapja az infúziót. Tök ingyen!

Hálás vagyok a csodálatos családomért, testvéreinkért, szüleimért, és a még csodálatosabb gyerekemért.

És hálás vagyok Értetek, akik rendszeresen visszajártok hozzám, Értetek, akiket lassan a barátaimnak érzek.
Értetek, akik közül már néhányotokkal túl vagyunk a virtuális kapcsolaton, akikhez már van név, és néhány esetben már arc is.
És végül, de nem utolsó sorban, Andiért, aki a tavalyi nyertest szállította hozzám, és akivel azóta egy csodálatos barátság bontakozott ki, a való világban is!
Úgyhogy meghirdetem az idei Köszönöm akciót, ezúttal a Yellow Raven támogatásával.

És hogy mit lehet nyerni?

Egyelőre annyit árulok el, hogy egy doboz kézműves bonbont, és némi kézműves ékszert :D

Az idei játékszabályokat kicsit módosítom, elkerülendő a tavalyi fiaskót, amikor is az első nyertes szart rá jelentkezni, többedik felszólításra is, azóta se láttam a színét se :(
Na, de a második nyertes, hát azért már megérte.

Mit kell tenned?

Iratkozz fel december 18 éjfélig rendszeres olvasómnak ( ha még nem vagy az :D) és hagyj egy kommentet ennél a bejegyzésnél, lájkold, és oszd meg a facebookon a Yellow Raven oldalát, és a megosztás linkjét küld el nekem a blog ügyeletes címére.

Sorsolás 2012. 12. 19 -én, 18. 30- kor.

A bal oldali oldalsávban megtalálod a Yellow Raven aktuális játékát is, még nem késő ott is részt venni, olvasd el a játékszabályokat és még bekerülhetsz abba a kalapba is!

Fotó, majd ezután valamikor:D

Takarékosan

Mivel időm van, sűrűn járkálok a városban, és vadászom az akciókat, az olcsó dolgokat.
Miután a nyár végén a Tesco-ban felújították a halas pultot, egy csomó finomság jelent meg rajta. Óh, anyám, a mennyek kapuja nyílik meg nekem, lehet nyálcsorgatni és tanulni.
Sőt, rájöttem, hogy mivel kis város, kevés munka, kevés pénz, bizony, nem nagyon viszik a cuccot. Időnként megállít egy nagy piros 50%-os tábla, sőt, még 70 %-os is akad.
Na, ilyenkor aztán igen- igen kedvező számok vannak a kis táblácskán :D Miután már visszatérő vásárló vagyok, a srácok néha megsúgják, mikor várható a 70-es tábla :D
Így esett, hogy a fagyasztómat kicsit át kellett pakolni, és új, nagy fiókot kinevezni halasnak. Időnként tilápia filé, arany durbincs, garnéla- különböző méretben, bébipolip és tintahal, tengeri süllő és barramundi akad a horogra. A kagylókat még nem sikerült beemelni a repertoárban, de az az én agyi fixációm, nem a Tesco sara. Remélem egyszer eljön a kagylók ideje is, egyelőre gyűjtögetem a bátorságot.


Néha elgondolkodom, hogy vajon bűnös vagyok-e pazarlás vétkében, mert ilyen extra kajákat eszünk amikor kilóg a fenekünk a nadrágból. Aztán megállapítom, hogy nem, mert ha disznóhúst zabálnánk, az sem lenne olcsóbb. Továbbá, mi nagyon keveset eszünk mennyiségre, tehát míg más családoknál egy kiló hús meg se kottyan egy ebédre, mi 3-4-szer is eszünk belőle. Mivel sok időm van, és eléggé jó élelmiszer ismerettel rendelkezem, sokat járok "vadászni". Lassan már teljes áron nem is akarok semmit sem megvenni, kimondottan vadászom a lejáratközeli cuccost.
Kopp- kopp, még nem fáztam rá, soha. Hallgatok az ösztöneimre, ha bármilyen jó áron van, de összeugrik a gyomrom, és nem indul meg a nyálelválasztásom, soha nem veszem meg.
Soha nem veszek feldolgozott élelmiszert, csak és kizárólag alapanyagot. Azt meg megfelelő konyhatechnológiával kiváló kajává változtatom, és úgy gondolom, hogy kevesebb kárt okozok ezzel, mintha mindenféle adalékanyaggal, ízfokozóval, tartósítószerrel teletömött, emberi fogyasztásra alkalmatlan ipari hulladékkal etetném a családom.

Úgyhogy nálunk hónapok óta kicsit átalakult a konyha, hetente legalább egyszer hal van a menün. Sertéshús már csak a karácsonyi töltött káposztához várakozik a fagyon. Van helyette sokféle hal, csirke, pulyka, nyúl.
Ember nem tiltakozik, imádja a halakat, meg a könnyű húsféléket. Azt hiszem, az egészségi állapota miatt is ráfér, ha hanyagolom a nehezebb kajákat.


Tegnap is ócsó nap volt, mondjuk, csak egy arany durbincs várt már rám, pedig az igen- igen finom jószág, evvan, de volt helyette tengeri süllő, igen baráti, 1300 Ft/ kg áron. Hoztam belőle 3 db-ot, nem volt egészen egy kiló.

Mivel még tengeri süllőt nem ettünk, elkezdtem azon meditálni, mi is legyen belőle?

Szétnéztem a kamrában, és hűtőben, aztán alkottam valamit.

Először is lepikkelyeztem egy süllőt, besóztam a hasát, és citromot facsartam bele.

 Közben meghámoztam három krumplit, közepes vastagságú szeletekre vágtam, és picit előfőztem sós vízben. Mostanában jártam úgy párszor, hogy a rakott krumpli nem puhult meg egy óra alatt sem a sütőben.

Kis darabka kolozsvári szalonnát összekockáztam, kiolvasztottam, jó arasznyi maradék póréhagymát felkarikáztam, rádobtam, kis olívával felturbóztam, ment rá két pici cikk fokhagyma, meg szeletekre vágott csiperke gomba. Borsot tekertem rá, hagytam, hogy a gomba kieressze a levét.

Sózni nem sóztam, mert dekkolt a hűtőben egy dobozban pár deka maradék feta sajt, azt tettem hozzá, jól beleolvadt. 

Végül tekertem rá csilipelyhet, és felöntöttem egy doboz tejszínnel, megszórtam kis vágott petrezselyemmel

Az időközben elkészült krumplit leszűrtem, egy jénait kivajaztam, a krumplit beleterítettem:

 Rákanalaztam a gombás- tejszínes mártást

 Végül ráfektettem a halacskát, kis vajat morzsoltam a bőrére, és a hasába.

 190 C és 30 perc után:

Tányéron már nem sikerült fotózni, eszméletlen gyorsan elpárolgott! A krumpli valami szenzációs lett, Ember karácsonyra visszatapsolta :D

A halacska nagyon finom volt, úgyhogy ezután bármikor meghívom ebédre :D

Ha jól átgondolom, a tejszín kivételével minden nagyon- nagyon olcsó volt, mindent leárazva vettem, igaz, kicsit sok volt a maszatolás, de megérte a végeredmény, fejedelmi vacsi volt.

És hogy Valinak se maradjak adósa a válasszal, az óriás garnélák még mindig várakoznak, kiderült, Újpasi nem igazán kedveli a tenger gyümölcseit. Hála Istennek, több marad nekünk.

Amúgy jó étvágya van, de inkább flekken, sült kacsa, töltött káposzta vonalon :D

Úgyhogy alig várom, hogy Zs. haza jöjjön, hogy csilis-mézes garnélát együnk. Megenném én magamban is, de pofátlanságnak érzem, hogy kihagyjam a gyerekemet a garnélás buliból, mikor ő is imádja.

Nehéz az anyák sorsa!

Szép az élet...

Szép az élet sálálá....

Főleg, ha a Tesco nem ismeri a garnéla méretezését.:D

Nekem megfelelt, megvan a lagzi egyik fogása...

Zakuszka

Régi adósságomat ezzel a bejegyzéssel szeretném törleszteni.

Már régen meg kellett volna írni ezt a bejegyzést, de képes beszámolót akartam hozni, most jött össze.
Most már egyre elfogadhatóbb a piacokon a pritamin, vagy a kápia paprika ára, ehhez az kell.
Mivel nagyon árérzékeny vagyok, ilyen tájt sűrűn járok piacra, illetve a jobb zöldségesek leértékelt áruját is szemre vételezem, és ahogy az említett paprikák ára eléri az ingerküszöbömet, máris megkezdődik nekem a zakuszka szezon.
Ehhez kimondottan jó a kicsit fonnyadt paprika, annyival kevesebb vizet kell elpárologtatni belőle :D

Akkor itt a recept:
1 liter olaj,
1 kg tisztított, darált hagyma,
3 kg tisztított, darált piros pritamin vagy kápia paprika,
3 kg főtt, darált fejtett bab,
kb két liter házi, sűrű, édes paradicsomlé.
só, őrölt bors, babérlevél.
Nálam most felezett mennyiségből készült, és a hagyma a fagyasztóból jött, tavasszal sok hagymát sajnáltam kidobni, így lepárolva kis helyen elfért a fagyasztóban.
Én, régi vendéglátós beidegződés alapján mindig úgy dolgozom, hogy mindent előre elkészítek, és kézhez rakok, majd csak utána kezdem el főzni.

Az egész az üvegek előkészítésével kezdődött, a biztonság kedvéért a tisztán elpakolt üvegeket áthajtom egy  magas hőmérsékletű mosogatáson a mosogatógépben.

A megtisztított paprikát húsdarálón megdaráltam,

amúgy a hagyma lenne az első,

 a főtt, fejtett babbal folytattam, majd elővettem a paradicsomlevet, kinyitottam.

Nekem ilyen ősöreg kézi hajtányom van, el is tartott egy ideig :D
Ha valakinek van elfekvőben egy elektromos daráló, és ki akarja dobni, mondja meg, mikor és hová, én összeszedem :D

Amikor minden elő van készítve, akkor nekifogok.

Az olajból megtartok kb fél decit, a többit egy vastag talpú, lehetőleg széles edénybe öntöm, ha forró, hozzáadom a darált hagymát, és megpárolom. Igazából nem kell pirítani, csak a lehető legtöbb nedvességet kell elpárologtatni belőle. Ha kész, hozzáadom a darált paprikát, és addig párolom, amíg a paprika megpuhul, és már alig van folyadék a keverékben.
Vigyázni kell, hogy nehogy leégjen, de nem szoktam folyamatosan kavarni, csak megkevergetem időnként. Most vaslapot is tettem a lábas alá, így nem volt gond vele.
Amikor jónak ítéltem, megsóztam, borsoztam, és 5 nagyobb babérlevelet beleraktam, majd hozzá adtam a darált fejtett babot.

Innen viszont folyamatosan kell kavarni, mert a fejtett babtól kenőcsös állaga lesz, könnyen leég, és elkezd pöfögni, köpködni, habár még nem túl forró az egész.

Még paradicsom nélkül.

Amikor a babkígyók elsimultak, és a keverék elérte a 80 Celsius fokot, akkor adtam hozzá a paradicsomlét.
És innentől aztán tényleg nem volt megállás, folyamatosan kell keverni, nagyon óvatosnak kell lenni, a köpködő massza igen csúnyán tud égetni.

Van, aki nem darálja meg az összes babot, az egész szemeket is hozzáadja, de nekem az a kényszerképzetem van, hogy legurul a kenyérről az egész babszem :D

Már a paradicsom is benne.

Folyamatosan kóstolgatom, ha kell, utána ízesítek, a paradicsomléből annyit használok, hogy kellemes legyen az íze, és az állagát állítom be vele.

Azt szokták mondani, addig kell főzni amíg a teteje kifényesedik, és felveti az olajat.
Én most maghőmérővel dolgoztam, nagyjából 95- 98 C foknál történik meg ez. Mivel én nem  használok tartósítószert, kell is ennyi, hogy az egész massza elérje ezt a hőmérséklet tartományt, a sterilizáció miatt.

A gázt takarékra vettem, a félre tett olajat nagyon forróra felmelegítettem,  a zakuszkát üvegbe szedtem, a tetejére két evőkanál tűzforró olajat kanalaztam és lezártam.

Ennyi kimaradt

Végül az egész ment szárazdunsztba.

Nagyjából két óra alatt az elejétől, a végéig kész lettem vele.

Még van néhány kiló pritamin paprikám feldolgozatlanul...

Nem szoktam egyszerre túl nagy mennyiségekkel dolgozni, ha kihagyhatatlan ajánlatba botlok, akkor a paprikát, mivel ez kötött igazából szezonhoz, ledarálva, nyersen szoktam fagyasztani, az év bármely szakában elővehető, és főzhető belőle zakuszka.

A fejtett babot a lidl akcióin szoktam megvenni, fagyasztott formában. Kifogástalanul megfelel a célra, és sokkal olcsóbb, mint friss babot venni.
Ha mégse lenne fejtett bab, elkészíthető szárazból is, csak a mennyiségét kell picit csökkenteni.

Petike és Annamária

Nekik se legyen jobb, mint nekünk :D

Grrrrhrhhhhhhhhhhhhhrrrrrrrrrrr

Az milyen már, hogy spenótfőzelék evés közben kiesett a tömés a fogamból?

CSERE-BERE!!!!!!!!!!

Most van kis időm, rendezgettem a magokat.

Az év folyamán sokatokkal beszéltünk arról, hogy szívesen cserélgetnénk egymás között magokat.
Mivel nálam a szezon lefutott, már csak a kert takarítása maradt hátra, eljött az ideje, hogy a jövő reménységeivel foglalkozzak.
A következő fajtákból áll rendelkezésre csere mag:

Tumbling Tom Red- piros koktél- ámpolnában nevelhető

Perun- sárga körtealakú koktél- folyton növő

Goldkrone- folyton növő, narancssárga koktél, ízben eddig a dobogó legfelső fokán tanyázik, és nem csak szerintem. :D

Nagy szív- piros, folyton növő, kicsit későbbi, erdélyi házikerti fajta, nagyon nagy termésű

Nagy fodros- piros, folyton növő, erdélyi házikerti fajta, nagy termésű

Asszimetrikus szív- erdélyi házikerti fajta, folyton növő, közepes méretű, bőtermő

Szív- Berta- erdélyi származású ez is, folyton növő, közepes méretű, nagyon bőtermő, kedvező évben.

Black Prince- fekete, folyton növő, savmentes, édes, nagyon finom

Krumplilevelű- folyton növő, amerikai fajta, húsos, kicsit rózsaszínes beütésű

Paprika alakú- folyton növő, nagyon finom, ideális szószparadicsom, nagyon kevés magvú

Tehát, aki szeretne tőlem magot, az küldjön egy mailt a fernelax@gmail.com címre, az általa óhajtott fajták listájával, és postacímével, ahova várja a kis borítékot!

Terveim szerint, és ha az ég is úgy akarja, a héten postára teszem őket.

Időhiányom oka...

Magszedés

Nem kicsit vagyok elhavazva a héten, azt sem tudom, hogy merre kapjak, van egy csomó dolog, amiről bejegyzést akarok írni, úgyhogy hátha esténként lesz még energiám egy-egy rövid postra. Ha- ha-ha, én és a rövid postok :D

Szóval többen kérdeztétek, hogy én hogy csinálom, és sokfelé láttam, mások hogy csinálják.
Mivel anyánál már teljesen összekeveredtek a magok, az idén én próbáltam minden szaporításra érdemes, és nem hibrid fajtából magot fogni.
A magnak való paradicsomot mindig az első kötésből, az első termésekből választom ki, a lehető legnagyobb, legszebb, fajtajelleget legjobban hordozó termésekből választom ki, és ameddig lehet, szárán hagyom érni.
Miután leszedtem, ablakpárkányon még érlelem, vagyis hagyom túlérni, kicsit ellágyulni, ha lehetőségem van rá, és a paradicsom képes erre. Nem minden paradicsom puhul meg az érése során.

Majd kettévágom, vagy többe, és a kocsonyás anyagot a maggal együtt egy feliratozott edénybe nyomom, annyi vizet engedek rá, hogy ellepje, és hagyom 1-3 napot "rohadni".

Amikor a nagy hőség volt, egy nap alatt jó lett, amikor kicsit hűvösebb volt, 2-3 nap kellett.
Kicsit megerjed, a kocsonyás burok a magok körül bomlásnak indul ezalatt.
Egy kis fém teaszűrőbe öntöm, csap alatt lemosom, amíg csak a mag marad.
Miután a nagyja lecsöpögött, egy lap háztartási papírtörlőt négybe hajtottam, az aktuális fajtával feliratoztam, és a mikro tetejére tettem egy műanyag dobozba. Ott volt olyan hely, ahol napokig nem volt útban. Miután az egyik legritkább, legjobban akart magok első sorozatát Ember véletlenül kidobta. Nekem így jött ki, így volt biztonságban.
Egyszerre maximum két- három fajtával dolgoztam.

Néhány nap alatt megszáradt, a papírtörlőt kihajtogattam, majd úgy hajtogattam be, hogy az esetlegesen leváló magok se potyogjanak ki, végül kívül is feliratoztam a fajtát.

Amennyiben kellő ideig állt a vízben, és a külső, kocsonyás réteg lebomlott, illetve le tudtam mosni, akkor minden gond nélkül le lehet szedegetni, kapargatni a papírról.
Azt olvastam valahol, hogy ezt a kocsonyás réteget azért is kell leerjeszteni róla, mert csírázásgátlót tartalmaz, és ezért kelnek jól a kertben elrothadó paradicsom magjai, míg a saját fogás nem mindig.

Amit még javasoltak, és én még nem csináltam meg a magokkal, az a csávázás. Idézem a paradicsomos fórumról Frint apót:

"Csávázás. Szia, semmi különleges, a bolti sósavat (háztartási sósav)  tízszeresére hígítod  (ezáltal 1%-os HCl oldatod lesz) és ezzel leöblíted a már előkészített magokat. Kontaktidő: 20-30 mp. Aztán vízzel leöblíted, majd légszárazra szárad - kész. A kezelés vírusölő hatású, az összes profi cég ezzel a módszerrel  is kezeli a magokat. Frint" A hosszú téli estéken lesz rá időm :D

Összegzés

Megint eltelt egy hónap, úgy, hogy egyetlen bejegyzést sem írtam.
Sajnálom, csak mennek a napok, egyik a másik után, csak azt veszem észre, hogy újra hétvége van, nem mintha számítana...

Sokáig úgy tűnt, talán menthető a kert, de ez a tartós száraz, meleg idő a takácsatka fertőzéssel súlyosbítva nem kedvezett a túlélésnek.
Termés kiesésem hatalmas, az első kötés paradicsom megérett, uborkám nem lett, paprikák, padlizsánok kínlódnak, áh, hagyjuk, feladtam.
Annyi paradicsom volt, és még van, hogy eszegetünk róla, amikor lejött egy- egy nagyobb mennyiség- értsd kiló fölött, akkor azt igyekeztem befőzni.
Most úgy állunk, hogy van 25 kis üveg paradicsommártásom, és most fő az utolsó adag.

Azért sikerült mindenből magot fogni, aki kér belőle, az írjon egy mail-t a blog szolgálatos címére, adja meg a  postázási címét, aztán kap tőlem egy kis levélkét :D

A fajtáim mind teremtek, mindeniket meg  tudtuk kóstolni, hozamokról inkább ne essen szó.
Koktélok:
Venus:
Érdekességként néhány darab lesz erkélyládában, habár az erkélyládának van jobb funkciója is, egész nyáron a bazsalikomot onnan legeltük :D

Korai, nálam az idén ez termett legkorábban, finom.

Tumbling Tom Red:
Nagyon finom, lesz jövőre is!
Remélem, a takácsatkák jövőre nem találják meg.

Cherrola:
Egynyári volt, vacak ízű, vastag héjú, repedezős, pergős.
Soha többet cherrola!

Goldkrone:
Ízben a dobogó legfelső foka jár neki, csodálatos, telt, zamatos, némi vad zöld íz, mesebeli édesség, roppanós, kellemes héj, ízbomba minden szem belőle, ahogy felrobban a számban.
Mindent tud, amit egy koktélparadicsomnak tudnia kell.
Még a mostani nyomorúságos körülmények között is igen bőtermő, csak nem szabad nagyon kacsolni, nyurga, vékony szára van.
Jövőre alig fogom kacsolni, hagyom bokrosodni.

Perun:
Mint annyiszor, most újra elmondom, csoda érdekes a perun paradicsom.
Az udvaron lévő 15 literes vakolatos vödörben nevelkedik 2 tő, most ilyen.
Sok viszontagság után, mármint a kutya folyton lelegelte, a zöld paradicsomokat leverte, most így néz ki:

A kertben érzékenynek bizonyult, ha kevésbé cudar év jön, igen bőtermő lehet, a paradicsom teljes érésben finom, kicsit kásás.
Volt összegyűlve majd egy kiló belőle, amit nem legeltem le egyenesen a száráról, azt paradicsomlének akartam, de mártás lett belőle, annyira sűrű lett. Mintha egy kicsit sápadt sárgabarack lekvár lenne, úgy néz ki.
Jövőre mindenképp lesz belőle, ugyanígy, mint most, vödörben, csak csinálok még egy goldkrone-s vödröt is.
A kertben kettő- három tő bőségesen elég, így is elég volt. Salátában jól mutat.

Étkezési paradicsomok:

Hellfrucht- már írtam róla itt, néhány tő pont elég lesz belőle, féldetermináltnak mondanám, kacsolást nem igényel, nagyjából 1.5 m magasra nőtt, karózni szükséges.
Fürtős állású, 4-8 dkg-os paradicsom nő, viszonylag ellenálló, vékony héjú, enni megfelel.

Marmande:
Ez a másik, amit jövőre nem fogok ültetni.
Teljesítményben nem éri meg, nagyon aprókat termett, mondjuk, ezt betudom az idei évnek, de annyira nem jó sem ízben, sem hozamban, hogy kínlódjak vele. Amire ajánlják, arra tökéletesen megfelel egyéb fajta,  ez kényes, érzékeny, nem éri meg.

Black Prince:

Csodálatos, lágy, zamatos, édes, savmentes, mégis ízletes paradicsom. Folyton növő, viszonylag ellenálló.
Anyának tökéletesen bejött étkezési paradicsomnak, a refluxa nem panaszkodott, ha black prince-t evett.
Mindenképp megtartjuk, és növeljük a mostani három tövet legalább 6-8-ra.

Romus:

Folyton növő, viszonylag korai. Jobb években biztosan jobban teljesít, így is ettünk róla bőven.
Mindenképpen lesz jövőre is, talán kevéssé kéne kacsolni. Inkább nyurgának mondanám, mint vaskos, erős szárúnak, jobb lesz neki bokorban, mint a kétszálas nevelés.

Deryan féle paprika alakú:

Azt hozza, amit vártunk tőle, kis különbségeket látok csak a piacival, még a mostani nyomorúságos nyáron is adtak pár szemet tövenként, az utánpótlás meg van magból.

Természetesen jövőre veletek ugyanígy.

Deryan féle rózsaszín:
Folyton növő, viszonylag nagy termésmennyiséget adott, jól megérve kicsit kásás, édeskés hússal, savtartalommal. Hosszúkás, szilva alakú paradicsomok vannak rajta, pár tő jövőre is lesz.

Deryan nagy:
Hát, hogy is mondjam, kicsit téglaszínű, determinált növekedésű, semmi különleges paradicsom, fürtős, közepes méretű bogyókkal.
Tavaszig még gondolkodom.

Befőző paradicsomok:

Krumplilevelű paradicsom:

Szegény, sínylődik rendesen, teremne ő, ha adottak lennének a feltételek.
Talán jövőre jobb lesz.

Roma VF:

Alacsony, tömött bokor, szokásos lukullusz paradicsom, semmi extra, sok termés.
Jövőre szósznak lesz belőle.
Kényes, az atkák és a kalciumhiány hamar le veri, de folyamatosan hoz új hajtásokat.

San Marzano:
Na, ezt is úgy adták el, hogy determinált.
Ezek szerint én vagyok mélynövésű, mert már régen elhagytak, és még mindig hozzák a csúcson az újabb hajtásokat.
A kalcium hiány az fokozottan jelentkezik nála, pedig locsolóvízbe is adagoltam fitohorm Ca 40-et, később levéltrágyába is, mégis sok bogyó csúcsa rothad. És meglehetősen aprók a paradicsomok.
Jövőre is lesz, aztán meglátjuk, mi a vége. Lehet, döglött meszet kéne alá tenni.

Végül a saját fajtáink.

Hát, ha ez nem lett volna, idén jóval kevesebb paradicsommártás várakozna üvegben.
És igen, több fajta, csak én látom a különbséget.
Én négyet számoltam, ebből kettő között csak én látom a különbséget.
És hogy idegen tollakkal is ékeskedjek, anyánál atkák nélkül, de aszályos nyáron ilyen csodák nőnek:
Nagy szív paradicsom

Fodros nagy paradicsom.:

Ezekből némely tövön 6-8 nagy, és rengeteg új kötés is van.

A másik két szívparadicsom fajta apróbb termésű, de ezért kárpótol a mennyiség.
A szállítást nem nagyon bírják, mi mindenféle befőzésre ezt használjuk, ez adja a tömeget, a többi csak érdekesség.

Ez konkrétan augusztus harmadikán készült fotó, és van a termés között a két apróbb szívparadicsomból is. Igaz, nem teljesen érett állapotban, mert permetezés előtt le kellett szednem őket.

Kicsit későbbiek, de idén május végén nálam elültetett, szabadföldi melegágyban kelt palánták is simán teremnek már legalább három hete, ugyan nagyon megszenvedték a körülményeket, de az első kötést simán megérlelik, és próbálkoznak újabb virágokkal.

Közben nem csak befőzés, kert volt ám, itthon volt Zs. egy hónapig, sok- sok boldog órát töltöttünk együtt, született újabb torta is, egy kicsit béna traktor:

Szívószálakkal stabilizálva dermedés előtt.

És megvan a hétvégére a következő tortarendelés, sőt, jövő hétre is akad, talán utána valóra is.

Zajlik az élet!

Adósságok 2.0

Soha ennyire meg nem kínlódtunk tortával, mint a mostanival.
Nehéz szülés volt.
De megszültük.
Isten éltessen Bence!

Az elmúlt hetekben volt minden, először július 14-én kisVirágom születésnapja, bográccsal, ottalvós bulival, eszméletlen jó hangulatban.

Fondant-al burkoltuk, a kuglóf tésztájából készültek a cirmos lapjai, túrókrémmel és barack darabokkal töltöttük.
Mivel Virág, így egyértelmű volt, hogy virág díszítést kap.

A torták nem jöhettek volna létre Trixie segítsége nélkül!

Csak azt nem tudtam, hogy este a régi házukból átjönnek a volt szomszédok, és ennyi emberre kell osztani a tortát. Ha tudom, kicsit nagyobbal készülök.

Aztán hétfőn elhozták Drazsét, kisVirágom négyhónapos cicáját, aki nálunk héderelt szombat estig.
Szürke Ördög, kisVeszedelem, meg egyéb hangzatos nevekkel illettük a szűk hét alatt, igen megkönnyebbültem, mikor szombat este elvitték.
Azért imádtuk minden percét, na jó, azt már nem annyira, amikor lesből lábra támadt, és harapott a kisVeszedelem. De a mokkás kanál száján betolása sokat javított a helyzeten, a végére már nem nagy kedve volt harapni. Még egy hét, és szerintem leszokott volna.
Azért tudott aranyos dolgokat produkálni rendesen, amikor nem találtam, csak a fürdőben kellett keresni, rendszeresen ott aludt.

Meg a hangos dorombolás, az mindent vitt. Hiányzott már nagyon.
Drazsé, bármikor visszavárunk!

Azért ez a Drazsés hét egy dologban megerősített.

Megerősített, hogy jó nekünk most cica nélkül.
Cica beszerzés egyelőre jegelve.

Aztán múlt pénteken, a régi-régi csoporttársaimmal taliztunk, így nyolc év után összehoztunk egy kellemes napot.

Vendéglátónk, Györgyi a szívét- lelkét kitette értünk, csodálatos vendéglátó volt, terülj- terülj asztalkát varázsolt elénk.

Na, persze, hol is kezdtem volna a szemlét, mint a kertben :D
Isteni finom őszibarackot ettünk. Annyira finom volt, hogy Dorka, a család labrador- golden kutyusa is kinézte a számból.
Amúgyis Dorka egy fenomén, receptre kéne felírni mindenkinek.

Azért a bulit megelőző e-mail váltást beírom ide:

"Györgyi azt üzeni, hogy ne vigyünk semmit, ő készül mindennel. De én viszek bort, meg némi rágcsát, Kriszti  visz Oriflame-t. Puszi. G"
Válasz tőlem:
" Ezek szerint én fogok sütni :D"

A szerepek leosztva, csak még ötletem nem volt, hogy mi legyen a süti.

Aztán megláttam itt ezt a cheesecake-et, nagyjából minden volt itthon.
Én mascarpone-al dolgoztam (akciós volt a Lidl-ben).

Persze, nem is én lettem volna, ha nem változtatok rajta. :D
Nálam csokis kekszből készült, mondjuk, kicsit vastag lett a kekszréteg, és túl is főztem indulás előtt az öntetet, amit aztán egy mascarpone-s dobozban külön vittem, és csak tálalás előtt borítottam rá.

A torta isteni lett, a célközönség kórusban kérte a receptet, megígértem, feltettem, csók lányok!

Kriszta vállalta az állvány szerepét a fotózáshoz.

Remek nap volt, remek vendéglátás, remek hangulat.

Györgyi, Tamás, Eszter, reszkessetek, jövünk még!

Most nézem, hogy majd egész júliusban buliztunk. Vagy nyaraltunk. Mindegy, jó társaság, jó időtöltés, kellemes napok!

El ne fogyjatok!

Adósságok

Hetek óta készülök írni egy bejegyzést, aztán meg állandóan elmegy a kedvem.

Nagylevelű begónia, és még csak nyár közepe van, mi lesz itt még ?

Fahéj illatú-, nagylevelű és lila bazsalikom

A gömbcukkini a harmadik, csak nincs képem hozzá :D.

Egyetlen, na jó három sikersztori a fentiek, de nem csökkenti a bánatomat.

Az atka támadás elérte a kertet, azóta küzdünk.
Sajnos, vagy szerencsére eddig nem volt dolgom takácsatkákkal, így felkészületlenül ért, és hetekig tehetetlenül vergődtem.

A legnagyobb baj a tapasztalatlanságom volt, mert ha tudom, hogy ennyire veszélyes, már rég megteszem a szükséges lépéseket.
Az a baj, hogy hallgattam olyanokra, akik elvakult biokertészek, meg rovarbarátok, meg egyebek.
Azt tanácsolták, hogy az atka támadás szabadföldben nem veszélyes, hát most szívok.

Kezdődött minden a Tumbling betegségével, ugyanakkor voltak hervadó, szomorú paradicsomok a kertben is.

Az első jele az volt, hogy elkezdtek lógni a paradicsom levelek, hajtások. Az elején ráfogtam erre a szaharai éghajlatra, próbáltam rendszeresen locsolni.
Aztán megjelentek halvány sárga pici pontok. Végül a levelek megsárgultak, az egész növény olyan nyomorult benyomását keltette.

Egy- egy kis eső után mintha mindenki magához tért volna. Végül bekattant, és egy este lezuhanyoztattam az egész kertet- nem semmi meló árán.
Ugyanez a padlizsánokon, paprikákon, zöldbabon, uborkán.
Tíz napja kapott a kert is Sanmite permetet, a helyzet változatlanul kétségbeejtő.

Csak úgy hemzsegnek az atkák az uborka levél hátulján is :(

Ma elballagtam KV-hez, és kaptam Vertimec-et, és bízom benne, sikerül a halál kapujából visszahozni a kertet.

Sakkozva az ÉVI-vel, azért már kb három hete eszegetjük a paradicsomot, először a Venus, majd rögtön utána a Cherrola, majd Perun és Goldkrone kezdett el érni.
Végül megindult a Romus, a Black Prince, a Hellfrucht, a Roma VF, a piaci paprika alakú, a Deryan féle rózsaszín, és a saját fajtánkból a közepes szívből is leszedtünk egyet- igaz, azt Anya lenyúlta.
Tegnap este lejött az első marmande is, igaz, lassan Juhmelihez csatlakozhatok, nem szándékos kísérletek folynak a miniatürizálás irányába.

A Tumbling Tom Redről levágtam néhány ágat, amiből egy gyökeresedett ki, és azon is két pici, halovány hajtás indult meg.



A nagy tövet miután lefürösztöttem, kapott Sanmite-ot újra, áthelyeztem árnyékba, és vártam.
Azóta van néhány új pici hajtás, egészségeseknek látszanak :D
Mivel nem szedtem le róla a bogyókat, szegényke elkezdte megérlelni. Így a mag utánpótlás biztosított. Az első sorozat magszedést elfelejtettem, és benne hagytam egy edényben vízzel, kb 3 nap után jutott eszembe, és már csírák lógtak belőle :D
Három magot el is ültettem így, abból egy most szíkleveles állapotban van :D
A többi magszedésre már jobban vigyáztam, úgyhogy jövőre biztosított az utánpótlás.
Finom, roppanós héjú, nem vastag, ízletes paradicsomot érlel, jövőre biztos jobban vigyázok rá!

És akkor a beszámoló a fajtákról:
Koktélok
Venus:

Akkora mint egy fokföldi ibolya, de nagyon korai, és narancssárga, cseresznye méretű bogyói nagyon finomak, roppanósak, jó ízűek.
Jövőre biztosan lesz, csak erkélyládában :D

Cherrola:
Hát, ez az egyik nagy csalódás, szerintem vacak ízű, vastag héjú, reped, és potyog. Ráadásul ez volt szerintem az egyik atka fészek, nagyon érzékeny! Továbbra is keresek olyan piros koktélfajtát, ami fürtös, kicsit nagyobb méretű, és ettől sokkal jobb ízű.
Gardener Delight-ról tapasztalat, valaki?
Egynyári fajtának bizonyult a cherrola :D

Perun:
Már annyiszor írtam, hogy mekkora átverés volt a leírása, végeredményben a gyümölcs az se nem kiváló, se nem pocsék, színesíti a salátát, kicsit kásás húsa van, kicsit savas, kicsit édes, de érdekességként kap még esélyt jövőre is. Limitált példányszámban :D

Goldkrone:
Abszolút meglepetés!
Eszméletlen finom, ízorgia robban minden egyes szem bekapásakor. Annyira összetett íze van, hogy nem is tudom leírni. Már kisVirágom is hívott, hogy mi a neve a kis sárga koktélnak, mert eszméletlen finom!
Jövőre nem kacsolom le, kicsit nyurga lett a kacsolástól, meg az atkáknak is nagyon ízlik.
A paradicsom ültetés végén sok maradék palántáról már nem tudtam, ki kicsoda, sok lett belőle a goldkrone, hála Istennek.
Tuti koktélparadicsom!
Étkezési paradicsom:

Hellfrucht:
Ugye sokáig tanácstalan voltam, hogy milyen elbánásban részesítsem, mostanra talán azt mondanám, féldeterminált, vagy folyton növő, ugye, az atkák nagyon szeretik, így nagyon romos állapotban vannak. Elkezdte megérlelni az eddig nevelgetett paradicsomokat, amelyek közepes, 35-45 grammos kemény bogyók. Ízre viszont nagyon finom, nem túl vastag héjjal, kellően savasak, ugyanakkor édesek, zamatosak.
Jövőre mindenképp lesz a kertben, eléggé korai, pont az étkezési sávban nagyon finom ízű, eléggé bőtermő.
Ugye az idén kérdés volt, hogy kacsolni, vagy nem kacsolni, egy tő véletlenül le lett kacsolva, különbséget annyiban látok, hogy a lekacsolt tő talán egy kicsit még nyomorúságosabb, mint a többi.
Tehát nem  kacsolni :D Magasságban jelenleg 1,5 m körüliek, de még mindig hoz a csúcson hajtást.

Romus:
Hú, bazz, most ettem meg a jövő reménységét :D
Nem is, van még a zacskóban mag :D
Méretben ugyanakkora, mint a Hellfrucht, kicsit lágyabb hússal és ízzel, nem kiemelkedő, de teljesen rendben van, jövőre is lesz helye a kertben. Viszonylag korai, hiánypótló.
Semmiképpen nem determinált, inkább folyton növő a lelkem :D

Black Prince

Hozza a tőle elvárt formát, jó méretes bokrokká nőtt, elég jól ellenáll az atkának, mellette a többiek halálukon vannak, ez meg kicsit lóg csak, és nem köt rendesen. De nála még nincs veszve minden.
Finom!

Roma VF
Az atka támadás első áldozata a Cherrola mellett, semmi különös, kicsit kásás hús, eléggé vékony héj, alacsony savtartalom. Befőzni, lecsóba jó, jó évben talán jó mennyiséget is ad. Kalcium hiány tüneteit először jelzi a San Marzanoval együtt.
Lesz jövőre is, már csak azért is, mert maradt egy csomó mag :D

Balra Deryan rózsaszín, jobbra Roma VF

Piaci paprika alakú:

Finom, vékony héjú, igazi paradicsomízű, méretes paradicsom. Már egy szem beérett, annak a magjait már el is mentettem.

Deryan rózsaszín:

Akkorka bogyók, mint a hellfrucht, kicsit nyújtott, szilvaformájúak, érdekes piros színű. Első kóstolásra nagyon savasnak tűnt, de lehet, pont a színe miatt kicsit éretlen volt. Másodszorra kóstolva már alakul, jövőre veled ugyanitt :D

Végül a Marmande:
Igazi meglepetés volt, nem igazán számítottam jóízű, finom paradicsomra, azt gondoltam, hasonló a kecskeméti, se íze- se bűze kommersz paradicsomhoz. Igaz, az atkáknak is gyorsan megjött az étvágyuk rá, emiatt nem tudja túl nagyra nevelni a bogyóját, elkezdett pirulni, de az este megkóstolva rájöttem, nagyon finom íze van, a húsa nem kásás, kicsit a Hellfruchtra hasonlító ízzel.
Mondjuk, ha befőzés, nem biztos hogy lének, mártásnak eszembe jutna, ahhoz túl leveses. Étkezésinek pedig szerintem kiváló lesz.

Tartozom még egy csomó dologgal, majd hozom őket, most mennem kell, újabb Spongya Bob vár rám :D

Bréking-bréking nyúz!

Tegnap délután elhoztam a barátnőm Tumbling Tom Red-jéről 6 szép paradicsomot, arról is akartam magot, az szerencsére nem érintett a támadásban.
Ma kiszedtem a magjait, a megmaradt paradicsomokat most kóstoltam meg: Isteni, édes, alacsony savtartalommal. Az én kényszerérett paradicsomjaim nem érnek a nyomába se :D