Sokszor meséltem már a barátnőmről, és nevelt lányáról, Beáról.
Holnap ottalvós, csajos buliba megy, egy tehetős, jól eleresztett osztálytársnőjének a szülinapi bulijába, egy erdei környezetben fekvő kibérelt panzióban.
Mivel anyagi lehetőségei igencsak korlátozottak, nem tudna olyan értékű ajándékot vinni, amilyent elvárnának, zseniális ötlete támadt.
Sokat süt- főz, márciusban barátnőm születésnapjára emeletes, cukorfondant burkolatú tortát csináltunk, így úgy döntött, hogy egy tortát szeretne vinni ajándékba.
Kész koncepciója volt, a múlt héten eljött, és átbeszéltük, megmutatta, milyet szeretne.
Rábólintottam, és tegnap elkezdtük.
Gáztepsiben sütöttünk egy kakaós 7 tojásos piskótát, és egy hét tojásos sima piskótát.
Kedvencük az általam sokat sütött Televízió,- egy tejbegrízes, intenzív citromos krémes torta.
A krémhez felforraltunk 7 dl tejet, adtunk hozzá 7-8 evőkanál búzadarát, és egy csomó cukrot :D
Én főzött krém esetén mindig a krémbe főzöm a teljes cukor mennyiséget, nem szeretem a cukorral kikevert vajkrémet. Szerintem a vajban sohasem oldódik fel maradéktalanul a cukor.
Amikor langyosra hűlt a tejbegríz, belereszeltünk öt citromhéjat, és bele is facsartuk az összes levet.
Kihűlés után 75 dkg vajat habosra kevertünk, hozzáadtuk a tejbegrízt kanalanként.
Jelen esetben a sima piskóta sült magasabbra, így azt vágtuk vízszintesen félbe, és a krémet három felé osztva, két résszel összetöltöttük, a harmadikkal kívülről vontuk be, természetesen, miután kicsit a rétegek összehűltek, és egyenesre vágtam a széleket.
A piskótára, a krém alá kentünk egy üveg csillagánizsos narancslekvárt, néhol még a krémbe is bele keveredett.
Eszméletlenül feldobta.
Ma délutánig hűlt a hűtőben, mire a kicsi lány haza ért az évzáróról.
Nyújtható fondant-t készítettünk, egy kiló porcukorhoz 2,5 evőkanál zselatint 8 ek vízzel, vízgőzön feloldottunk, belekevertünk 4 dkg vajat, 5 dkg mézet.
A cukor kétharmadát külön tálba tettük, kanállal kavarva hozzáadtuk apránként a meleg folyadékot, majd kézzel simára gyúrtuk. Mivel a tortán több színt használtunk fel, így először sima fehéren készítettük el a fondant-t. A maradék egyharmad porcukorból szükség szerint adtunk hozzá, nem kell bele az egész, kell később a nyújtáshoz is.
Kivettünk belőle egy kis maréknyit, amit szintén ketté választottunk, egyiket halvány rózsaszínre színeztük Wilton piros színezőzselével, a másik fele pedig fehér maradt.
A nagy tömegű masszát csak ezután színeztük meg ugyancsak zselés Wilton napsárga színezővel. A színezőt fokozatosan adtuk hozzá, igyekezve jól eldolgozni, hogy jó legyen a szín.
A nyújtható fondant-ról mindenhol azt olvastam, hogy előző nap kell elkészíteni, mi technikai okok miatt csak ma csináltuk, és meglátásom szerint tök fölösleges szenvedni vele másnap, mire újra gyúrható- nyújtható formába hozzuk. Nekünk ma tök jó volt vele dolgozni. Hagytuk kb 20 percet pihenni nyújtás előtt, folpack-kal letakarva.
Figyelni kell, hogy ne legyen kemény, könnyebb, szebb nyújtani. Amikor gyúrás közben nagyon ragadt a kezünkhöz, mi lágy vajba mártottuk a kezünket,és úgy kiváló volt.
Még a barátnőm emeletes tortájánál jöttünk rá- persze, későn, hogy sütőpapíron kinyújtva könnyebb kezelni, ráborítani. Főleg, ha olyan méretekkel dolgozunk mint mi most.
40x50 cm-re nyújtottuk, szép rugalmas volt, egyenletesen lehetett nyújtani. A sütőpapírt megszórtuk porcukorral, úgy tettük rá a masszát. Amennyire bírtuk, annyira vékonyra nyújtottuk, végül egy újabb sütőpapírt ráborítottunk, és ketten, együtt átfordítottuk. Mert az a felület, ami felül volt, sokkal szebb, egyenletesebb volt, mint az alsó, nem volt porcukros.
Csinosabbnak találtuk, na!
Majd jött az a rész, amikor a kinyújtott fondant-t feltekertük sütőpapírostól, majd az egészet rágöngyöltük a lehűtött tortára.
Már csak eligazgattuk, és jöhetett a legjobb rész, kinyújtottuk, formára vágtuk a Spongya Bob alkatrészeit.
A kivágott formák hátulját kicsit benedvesítettük, és úgy ragasztottuk fel a tortára.
Mivel nem volt kedvünk egy újabb Wilton festékbe beruházni, szemei laposra faragott zöld tojáscukorka lett.
Végül a kontúrokat olvasztott étcsokival kihúztuk, na, itt már azért kicsit remegett a kezem :D
Végül jött a legjobb rész, amikor kialakítottuk a szivacs gödreit.
Elővigyázatosságból, mivel az emeletes torta készítésekor nem sikerült jó rugalmas fondant-t gyártani, előre csináltunk burkolás előtt gödröket a szépen elsimított tortára, aztán burkoláskor amikor belesimogattuk a fondant-t rájöttünk, hogy elég rugalmas ahhoz, hogy a behajlított ujjainkkal gödröket nyomkodjunk bele.
Ez volt a legjobb móka, alig bírtuk abbahagyni :D
Végül fél óra ismételt hűtés után átemeltük a tálcsipkével borított tálcára, és a nem tökéletes zárást eltakartuk a sárga fondant-ból készült golyócskákkal.
Nem tökéletes, de meg vagyunk elégedve az eredménnyel, egyre jobbak vagyunk.
Lesz ez még jobb is :D
Végül, majdnem 5 kiló lett.
5 megjegyzés:
Gratulálok nektek, profi munka, nagyon klassz lett a végeredmény:) Citromos is, nagyon bírnám:)) Nem egy pehelysúlyú, de szerintem gyorsan el fog fogyni. A pogácsád is nagyon klassz,tetszett a vaj!!! benne, szerintem is csak az való bele,mégha sajnos drágább is:)
Nagyon klassz lett! (tanulok)
fu, bár elég édesszájú vagyok, az 5kilós torta kicsit meglepett :) viszont ahogy elképzeltem az ízeket, meg látom a végeredményt, szerintem tökéletes lett!
Lányok! Köszönöm a dicsérő szavakat, mintha hájjal kenegetnének :D
Moni:
Hát, nekem még sok tanulni valóm van, mondjuk, Tőled!
Tényleg egész jó lett.
A kicsi lány beszámolója szerint nagyon nagy sikere volt.
Ez volt a második cukorborítású tortám, marcipánost se csinálok, nem szeretem. Ahhoz képest tényleg jól ment.
NH-né!
Üdv itt!
Lili hercegnő ennyire jó gyerek, hogy tudsz mellette barangolni a blogoszférában?
Örülök neked :D
Szia!
Nagyon jó lett az torta. Ügyesek vagytok. "A gödrök a legjobbak":D
Megjegyzés küldése