2011. augusztus 5., péntek

Segítség, cumi van!

Mint előző postban írtam, olyan gyorsan zajlott az egész, hogy nem volt időm stresszelni magam, hogy mi vár rám
Jó is volt, ha lett volna időm agyalni, talán elszaladok.

Két nap telt el, és ez elég volt arra, hogy rájöjjek, mennyi mindent nem tudok.
A mai nap, az kimondottan égő volt, olyan feladatot kaptam, kimondottan teszt jelleggel, amiről halvány segédfogalmam nem volt.

Hát, mit mondjak, nehéz úgy megőrizni a méltóságom, hogy szembesültem hiányosságaimmal. Valójában nem igazán az én hiányosságom, inkább az oktatásé, de én rettentően égtem.
Mindeközben úgy, hogy tudom, nem az alapján ítélnek meg, hogy mit nem tudok, hanem az én színvonal(talan) tudásom minősíti az oktatási rendszert.

Még, a hét közepén, amikor Ember szólt, akkor beszéltünk itthon arról, hogy nagyon örülök, hogy nem vadidegen környezetbe kerülök, hogy mégis ismerőshöz megyek dolgozni, mert nem lesz annyira égő, amikor kiderülnek a hiányosságok.

Hát, ez be is jött.
És az egészen szégyenteljes, az délután 3/4 négykor jött el, amikor behívott magához a főnök, miután egész délután gyűrte az agyam, hogy írjam alá,és vegyem fel a kétnapi bérem.

Azt éreztem, hogy az árokásó segédmunkás többet ért az árokásáshoz, mint én ehhez a szakmához, amiről ráadásul nekem papírom is van.
Plusz, azért kaptam fizetést, hogy ők megtanítsanak engem.

Áhh, nagyon gáz.

Visszautasítottam, nem akartam átvenni, aztán mondta a főnök, hogy még százszorosan visszaveszi ezt rajtam.

Biztató.


Ilyent még soha nem éreztem, hogy nem érdemeltem meg a fizetést.
Tudtam én, hogy égni fogok, de hogy ennyire, azt nem gondoltam volna.

De a biztató az a dologban, hogy kaptam hétvégére házi feladatot, és hétfőn várnak.

Az egészben az a jó, hogy tudtam, kemény lesz, nem kispályás irodába megyek, tudtam, be leszek fogva rendesen, tudtam, tudom, az a jó, ha sok, és komoly meló lesz, legalább a kemény rendszert szokom meg.

És, igen, egy percig sem gondolom, hogy ne tudnám megcsinálni, ez a mai nap is csak arra motivál, hogy bebizonyítsam, megérdemlem a bizalmat.

Hétvégére engedélyeztem magamnak egy kis gombászást, mondjuk, holnap reggel, aztán törvénykönyvekkel fogom tölteni a hétvégét.

Kocka, megcsináltad már a múlthavi könyvelésedet?

Megcsinálhatnánk együtt!


Segítség, cumi van!

2011. augusztus 3., szerda

Napra pontosan

Napra pontosan egy év és hét hónap!

Ennyi ideje nem dolgozom.

És holnaptól DOLGOZNI megyek!

Kemény dió, a lábam szárát már le is fostam eléggé.
Viszont túl sok időm nincs aggódni, tegnap délelőtt hívott Ember, hogy a kedvenc könyvelője érdeklődött, hogy van-e már munkám, és hogy mára megbeszélt vele egy időpontot nekem.
Ma tízre mentem, és másfél órával később úgy jöttem el, hogy holnap kezdek.

Egyelőre próbaként és alkalmi munkavállalóként.
Ha beválok, akkor hosszú távra gondolkodik bennem.

Most kéretik, mindenkitől, aki ezt olvassa, szurkoljon nekem, hogy tudjak élni a lehetőséggel.