2011. március 14., hétfő

Aranyhal

Vagy valami ilyesmi.

Szombaton délutánra hazaért Zs. is, kihasználva a hosszú hétvégét. Még akkor expressz kiautóztunk Anyáékhoz, szegény Tati úgy várta már az unokáját. Legyen meg néki az Ő akarata szerint.

Így viszont felszabadult a tegnapi nap teljesen.
Zs. keresett valamit, így megfűzött, hogy sétáljak vele a Tesco-ig. Mostanában nagyon ritkán járok, ugye, válság, meg pénzhiány, meg úgy egyáltalán.
Pikk-pakk megnézte, amit keresett, nem talált, csavarogjunk be a Tesco-ba. Úgyis valami sajt féle kéne itthonra.
Ugye, kis város, kis Tesco, kis kínálat, a halpult csak csütörtöktől vasárnapig van nyitva. Nem állt senki előtte, a szokásos körök közepette, odapillantottam.
És lecövekeltem eléje, lévén, nem volt eladó a pultban. Kisebb várakozás után előkerült az eladó, és én a magamévá tettem két lazac derék darabot, és némi pisztrángot.

Találós kérdés, hány a pisztráng :D


Annyira örültem, hogy a só ki is ment a fejemből. Kissé pánikszerűen hagytuk el a Tesco-t, mint aki nem biztos abban, hogy nem változtatják meg az árakat, addig, amíg a pénztárhoz ér. A lazac kilója 1 079 Ft volt, a pisztráng a hihetetlen 809 Ft-os áron került kifizetésre.

Írtam már a lazac pácolásról, füstölésről, adós vagyok a karácsonyi lazac és pisztráng füstöléssel.

A tavalyelőtt könnyű dolgom volt, pácoltam a lazacot, és a szalonnával együtt lett megfüstölve, akkor ígértem, hogy kipróbálom a pisztrángot is.

A tavaly az anyagi helyzetünk okán a malac visítás elmaradt, de karácsony előtt sikerült beújítani kis lazacot. Szokásos módon pácolásra került, de nekem nagyon hiányzott a füst íze róla. Kattogott az agyam, aztán zseniális ötletem támadt. Nekünk két grill alkalmatosságunk van, az egyik négyszögletes, kiválóan alkalmas kürtős kalács sütésére, de most nem azt sütünk, a másik kerek kis grill kályha. Hmmm, talán a wok fedele jó lehet rá. Nem baj, hogy december volt, ki lehet bírni pár percet az udvaron. Kértem pár marék forgácsot a barátnőmtől, és egyik este csináltam egy kis tüzet a grillben. Amikor a fa már jól égett, és volt parázs, lefojtottam a nedves forgáccsal, és a lazac darabokat a bőrös felületükkel ráraktam a grill rácsára, és az egész cuccot befedtem a wok fedelével. Öt perc múlva ellenőriztem, hiszen nem akartam a lazacot sütni, csak azt akartam, hogy jó füstös aromája legyen. Újabb öt percre visszafedtem, teljesen jól alakult.
Amíg arra vártam, hogy kész legyen, eszembe jutott, hogy van pisztráng a fagyasztóban, és gyorsan bevágtam a mikróba olvasztásra. SOS pisztráng füstölés is legyen, legfeljebb Axel jót vacsizik.
A lazacot kivettem, a pisztrángot betettem, befedtem, és ott hagytuk.
A lazacot áttöröltem papírtörlővel, és felakasztottam a kamrába. A pisztráng kicsit több időt töltött a grillben a füstben. De a hagyományos füstölt pisztráng állaga amúgy is hőkezelt.
Jelentem, a kísérlet abszolút sikeres volt, a lazac egyszerűen tökéletes, a pisztráng meg hát, hogy is mondjam, hiányolta az előkészületet, úgymint a fűszeres sóban való két napos tartózkodást. Kicsit vizenyős volt a húsa, biztos nem tett neki jót a fagyasztóból mikróba, expressz füstre kerülés.

Na, de vissza az aranyhalakhoz. Hazaértünk, és rájöttem, hogy a nagyszemű, kristályos tengeri sót elfelejtettem megnézni a Tesco-ban, itthon van egy bontott doboz, de túl sok a hal. Eldőlt, hogy a pisztrángokból hármat ugyanúgy bepácolok, mint a lazacot, a többit testvériesen elosztjuk Zs.-val.

Délután Zs. ment a barátjához, győzködött, kísérjem el a belvárosba, meg keressek sót. Hát, elsétáltam vele, csavarogtunk, de só, az nem volt, se a Spar-ban, se a kis Tesco-ban.

A tegnap volt összesen vagy tíz km a lábamban, haza vonszoltam magam, és neki láttam az aranyhalak feldolgozásának.
Lefiléztem a lazacot, befűszereztem a rendelkezésre álló nagyszemű sót kis színes borssal, citromhéjjal, és bepakoltam egy dobozba a lazacra, a többit feltöltöttem sima durva sóval. A pisztrángok hasüregébe került egy kis fűszeres só, és lerétegeztem sima durva sóval. Mentek a hűtőbe.
















Ma megnéztem, lucskosra ázott a só, a pisztrángokat megforgattam, a tetejére megint száraz sót öntöttem, holnap kiszedem, lemosom őket, és mennek egy napra pihenni a kamrába. Füstölés valószínűleg szerdán lesz.
És


És hogy bebizonyítsam, ufó a macskám, rakok be egy fürdős képet, és jelentem, nem ette meg a lazac leeső alkatrészeit.

Biztos nem volt konzerv szaga.

1 megjegyzés:

Ziebi írta...

És hogy élvezi :D