2011. április 29., péntek

Szappanopera

Előre szólok, csak erős idegzetűek olvassák!
És hosszú is lesz!

Ugye meséltem már, hogy villámcsapásként ért a diagnózis, egész pontosan tavaly szeptember 13-án.

Akkor elkeseredtünk, keveset tudtunk, ismeretlen volt minden.
De bíztunk, reméltünk, hogy az új gyógyszer majd segít, és majd lesz valami.
Amire nem készültünk fel, az az, hogy anyagilag ilyen mértékben padlóra kerülünk, hogy nekem még újabb nyolc hónap alatt sem lesz munkám. Sőt, eljött az is, egész pontosan a februári szóbeli napján, amikor megszűnt mindenféle ellátásom.

Még októberben, amikor eljött a Bursa Hungarica beadási határideje, az önkormányzat tájékoztatott, hogy van ilyen helyzetre különféle segélytípusa, kérjem!
Ennek kapcsán, Zs.-t a város jegyzője rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítette, egyszeri 5 200 Ft értékben :D és védelembe vette.

Ugye az első félévi szociális ösztöndíj igénylésről lemaradtunk, azt valamikor augusztusban kellett volna igényelni, így gondoltuk, azért van a rendkívüli szociális segély. Na, azt decemberben bővebb indoklás nélkül forráshiány címen elutasították.

Eljött a második félév, utána néztünk az Egyetem honlapján, kiírás szerint, azok, akiket a jegyző védelembe vett, azok jogosultak a szociális ösztöndíjra. Összeszedtük a szükséges iratokat, kórházi zárót, OEP igazolásokat, M30 2009-es és 2010-es nyomtatványt, még a táppénz utolsó csekkjét is.
Tekintélyes kis paksaméta lett.

Határidőre szépen be is adta, és vártunk. Egyszer csak jött a neptunban egy rövid üzenet, hogy nem jogosult rá.
Indoklás nincs.

Azt tudni kell, hogy a beadás pillanatában, és jelenleg is a teljes bevételünk összesen az Ember táppénze, 71 390 Ft.

Ehhez van két háztartásunk. Mert hogy Zs. kollégiumot sem igényelt augusztusban, mert tavalyelőtt onnan is elhajtották. Így albérletben lakik.

Az elutasító határozatot megfellebbezte, és csütörtökön volt a rektori meghallgatás.

És kiderült, hogy azért utasították el, mert az egyetem nem fogadja el az Ember M30-as nyomtatványát, csak az M29-est. De ezt áprilisban, amikor elutasították, akkor nem közölték, illetve nem kértek hiánypótlást.
Mivel önadózók vagyunk, így bement tegnap az Apehhez, hogy kér adóigazolást, no problem.

És jött a bibi. Olyan értelmes fazont fogott ki,hogy jól beleverte a frászt, plusz nem megoldást kínált, hanem csak mondta mint a papagáj, hogy bibi van az adóbevallással.
Kétségbe esve jött értem Ember, hogy menjek el vele, mert az ürge valami 300 e Ft hiányt talált.
Visszamentünk, üldögéltünk vagy másfél órát, és mikor sorra kerültünk, kiderült, hogy az OEP-től kapott egyik igazolás nem egyezik a bevallással.
Átlag 2 havonta küld igazolást az OEP az addig kifizetett táppénzekről, levont adóelőlegről. És egy ilyen okozta a bajt. Ugyan a címe szerint a 2011-re kifizetett járandóság a neve, de tételes bontásban tartalmazza kétheti intervallumokban a bruttó összeget, a levont adóelőleget, kiutalás dátumát. És a legelső sor a táblázatban a 2010.12.20-2011.01.02 intervallumra jutó, 2011.01.13-án kiutalt táppénz.
Ugye jogkövető, viszonylag tanult emberként számomra egyértelmű volt, hogy az a 2010 évet érinti, egyértelműen ott veszem figyelembe- mivel nem tudom eldönteni, hogy a dokumentum neve, vagy tartalma az erősebb.
Szépen hozzá adtam, elküldtem, adóhivatal szépen ki is utalta az adó visszatérítést, pont.

És most kiderült, hogy ezt a 44 975 Ft összeget csak a 2011-es bevallásban kell szerepeltetnem. Hm, a decemberi fizetést, amit januárban fizetnek ki, azt vajon miért kell előző évben bevallani? Vagy a táppénz az annyira különleges eset, akkor miért nem ordít harsányan a kitöltési útmutatóban?
Summa summarum van 44 975 Ft-al több jövedelem bevallva, utána az adó megfizetve, de az adatok nem egyeznek az OEP által közöltekkel, így önrevízió, addig nincs adóigazolás.
Önrevízió május huszadika után. Pont.
És ha engem nem zavar,hogy többet vallottam be, több jövedelem után fizettem adót, akkor sem. Rendnek kell lenni. Rendet kell tenni.
Adóigazolás addig, amíg az adatok nem egyeznek, nuku.

Max hitelesített másolat az adóhivataltól a bevallásról. Oldalanként 100 Ft illetékbélyeg fejében. De csak holnap, mert lejárt az ügyfélfogadás.

Haza jőve felhívtam az Apeh központi számát, nem voltam biztos abban, amit az ügyfélszolgálaton hallottam, kb 10 perc után sikerült emberi lénnyel beszélni, vázoltam a helyzetet,és igen érdekes dolgokat tudtam meg. Elméletileg ha 15-ig megtörténik a kifizetés, akkor előző év. Ha utána, akkor következő év.
Na, itt meg patthelyzet, mert kiutalás 01.13-án volt.
De hogy erről miért nincs a bevallás segédletében egy büdös hang se, jó kérdés.

Napi mérleg: 4 óra várakozás az Apeh székein, +16 km autózás, kisebbfajta szívinfarktus lábon kihordása, 600 Ft parkolás, 400 Ft illetékbélyeg.

Mindegy, csak haladjunk, lényeg, a lényeg, ma reggel újra Apeh, kis idő alatt elintézve, hurrá, haladjunk, jó, hogy a cég ottani irodája az Egyetemmel szemben van, Zs. átszaladt napközben, hurrá, viszi boldogan a hitelesített adóbevallást.

Aha, ahogyan azt Móricka elképzeli.

Ez nem jó. Akkor legyen 2009-es adóigazolása Embernek. Mindezt 11.15-kor.
Apeh ügyfélszolgálat 11-ig.


Az én irataim rendben vannak, állítólag, mert a Munkaügyi központ által küldött M30 nyomtatvány számukra releváns volt. Emberé azért nem, mert hátha volt más jövedelme is, mondjuk ingatlan bérbeadásból. És nekem?

Értitek!

Csak ha az ember alkalmazott, és ráadásul van olyan pofátlan, hogy önadózó, akkor mindjárt az Apehhez küldjük minden szarért.

Mondjuk, valaki felvilágosíthatna, hogy mi világlik ki 2011. április 29-én, vagy május 2-án egy 2009-es évi adóigazolásból.

Tényleg, kíváncsi vagyok, mi az a releváns információ benne, a mostani anyagi helyzetünkre tekintettel.

Ember még nem tudja, hogy hétfőn nem csak a 28-ik heti infúzió vár rá, hanem még egy kis Apeh túra is.

2011. április 28., csütörtök

Elveszve

Elveszve a bürokrácia útvesztőiben. Ez a mai állapotom.
Ha megrágott, lenyelt, megemésztett, és végül kiokádott, majd jövök.

2011. április 22., péntek

Fehérje

Rövid képriportunk következik:

Hab formázás:

Csak gyöngyözik a víz:


Körbe értem:

máris máris megfordítva:

Csepegés közben:


Tálalva:



Madártej.

2011. április 21., csütörtök

Balek

Máskor ilyenkor már felfordítva volt a ház, fejben kész volt a süti lista, izgatottan vártam, hogy már neki láthassak a főzés- sütésnek.

És idén nem megy. Akár mit csinálok, nem haladok.

Kellene csinálni ezt- azt, süthetném már mondjuk a zserbót, vagy a mézes krémest.
Kinn hever a dió fél napja a konyhapulton, darálni kéne, magától a zserbó soha nem készül el.

De nem, nem haladok semmivel.


Lehet, amiatt, mert én is belementem a csőbe?

Büszke vagyok magamra, hogy nem vásárolok, nem eszek, nem etetek szemetet a családdal.

És most mégis beleléptem a csapdába.
Igaz, nagyon szakszerű és alapos volt a csapda állítás.

Lehetőségeim szerint próbáltam felkészülni a közelgő húsvétra, plusz nekem nehezített pálya, hogy Ember rengeteg kekszet, rágcsát igényel. Na, azt nem győzőm pénztárcával, meg jobb, ha nem olvasom végig a kekszes csomagolást, amikor nagy ritkán megveszem.
Mióta beteg, erre kitaláltuk azt, hogy hetente legalább egyszer sütök valami elállós, kekszet, rágcsát, amit bepakolok két kekszes dobozba, aztán Ő rájár.
Van néhány bejáratott receptem, vetésforgószerűen ismétlődnek, jók, beváltak.

Csak van egy bibi.
Én margarint nem engedek be a házba!

Tavaly, december előtt sűrűn előfordult, hogy a suliból jövet két busz között ráérésemben beugrottam a Spar-ba, és durván hetente volt vagy leárazott- 25%-50%, vagy csak simán egy hétvégére lerángatott árú vaj. Karácsony előtt így vettem valami 5 kiló vajat 800 Ft/kg áron. Nem is volt gond, simán bevágtam a fagyasztóba, amikor kellett csak kikaptam, aztán hajrá!

Aztán szép lassan megfogyatkoztak az alkalmak, már a zöld Spar 25 dkg-os vaj is eltűnt a polcokról, az itthoni készletek meg csak fogytak, fogytak.

A múlt héten benn jártam a városban, és beszédültem kis városunk egyik legfelkapottabb boltjába. Mostanában Reál névre hallgat, de volt már CBA, meg egyéb neve is. Igazából csak a cégér változik, a tulaj ugyanaz.

Nem igazán kedvelem, de ha a belvárosba járok, be szoktam nézni, igazán jó dolgokat is ki lehet fogni alkalomszerűen.

És lőn, találtam is vajat, igaz, kicsi, 10 dkg csomagolásban, gyors fejszámolás, 1 100 Ft/kg, még mindig jobb, mint az addigi legjobb 1900 Ft/kg. Haza is hoztam belőle fél kilót.

A múlt héten Axelt, ezen a héten Embert is leterítette egy heveny bélgyulladás, egyikük sem bírt enni.

Mondjuk, Ember megúszta két nap koplalással, a kutya rosszabbul járt, egy hétig diétáztattam, de tegnapra már olyan rossz lett a helyzet, úgy éreztem, mint akit visszaküldtek a startvonalra, kidobhattam a sok kínlódást az ablakon. Komolyan, többet főztem egy hét alatt a kutyára, mint magunkra. De most már jobb, tegnaptól antibión van a kuty, most már úgy nézem rendben lesz.
Diétás főzés során előkerült a szokásos párolt rizs, csupasz tészta, végül vagy húsz év kihagyás után a pirított gríz is.

Tegnap este úgy rákívánkoztam egy kis hajában sült krumplira, harmadnap már Ember is éhes volt, plusz nem tudta az üres gyomrára bevenni a Medrolt, meg a többit. De hajában sült krumplit ő is ehet, hurrá van vaj is hozzá!

Megsült a krumpli, és mivel ő úriember, csak késsel villával hajlandó enni, így preparáltam neki a krumplit, magyarán kereszt alakban felvágtam, megsóztam, és két forgács vajat rárakva szervíroztam.

Mondjuk, már akkor furcsa volt, hogy nem olvadt el a vaj, amíg bevittem neki a hálóba.
Utána végre én is neki láttam, csak furcsa,valahogy nem a jól megszokott vajíz. Nézem, kis hangyaf@sznyi betűk az oldalán, egyre inkább fáraszt már a sok apró betű bogarászása, kicsit nagyobb betűkkel 65%. Na, mondom megvan, nem márkázott vajat vettem, hanem az olcsóbb teavajat.
Ma újabb körúton járva, szembe jött a nagyobb testvére, a hűtőpultban a vajak között, 20 dkg-os csomagban, kissé nagyobb betűkkel:
Maslová chut- HU Krém Mix 65% vegyes zsírtartalmú krém mix. Összetevők: pasztőrözött tejszín, ehető növényi zsír. Összes zsírtartalom: 65%, növényi zsír 70 tömegszázalék, tejzsír 30 tömegszázalék. Szlovák termék.

Én, a balek!

És hogy megint ne csak a nyígás legyen, mondok jót is.
Ha valaki akarja, még megsütheti a kalácsot a sonka mellé.

Én kenyérsütőben kevertetem össze, de amíg nem volt kenyérsütőm, simán ment kézzel is.
Régen nekem soha sem volt elég édes a kalács, ha meg annyi cukrot raktam bele, amennyitől már finom volt, mindig tömör, nehéz tésztát kaptam. Tudom a kémiát, és mégis nehéz, keletlen, nem jó kalácsaim voltak.
Anyánál mindig olyan finom édes, könnyű volt a kalács, sose értettem.
Aztán kiderült, hogy azért finom, mert apu miatt- aki cukorbeteg, édesítőszerrel süti.
Kipróbáltam, működött, azóta így sütöm. Már elég régóta.

50 dkg liszt
2,5 - 3 dl langyos tej- inkább lágyabb legyen, mint kemény!
2 tojás sárgája,
egy bio citrom reszelt héja,
2 teáskanál cukor,
18 - 20 szem édesítő tabletta pici forró vízben feloldva, nálam Süssina
0,5 kocka élesztő

Mivel kenyérsütővel dagasztom, minden az előírás szerint belekerül az üstbe, aztán dagasztó, vagy normál programon elindítom.
Az utolsó dagasztás után 15 perccel kiveszem a tésztát, 1/3- 2/3 arányban elvágom.
Az egyik darabot félre teszem, a másikat nyújtófával vékonyra, a nagyobb darabot kb 65x35 méretű téglalappá, a kisebbet értelemszerűen kb fele hosszúra, de ugyanolyan szélesre nyújtom.

És most jön a varázslat. Vajat olvasztok, és vékonyan megkenem a kinyújtott tésztát, és ha nem apunak készül, akkor megszórom vaníliás cukorral és feltekerem, mint a bejglit. A következő darabbal, ugyanígy, végül a hosszú rudat a közepénél kicsit elvékonyítom a tenyerem élével, és beillesztve a rövidet, hármas fonattal összefonom.

Sütőpapírral kibélelem a nagyimtól örökölt zománcos tepsit, és a kalácsot beleteszem kelni. Kb egy órát kelesztem, de van hogy többet.
Volt egyszer egy öreg szakácsnő, egyik konyhán, ahol dolgoztam. Gyönyörű, és isteni kelt tészták kerültek ki a keze alól, mindig lestem, hogy csinálja.
Ő mondta, hogy amikor úgy érzem, gondolom, hogy meg kelt már a kalács, akkor még hagyjam békén legalább egy fél óráig, és csak azután kezdjem el sütni.

Azóta ezt én mindig betartom, és működik.
Amikor megkelt, egy tojás sárgájával megkenem, és hideg sütőben kezdem sütni.
Itt már megkelve:

Ilyen magas nyersen:

Megkenve:


Végül megsülve:

És szeletelve:


Valamikor egy hónapja körül készült, megtaláltam a rahátot, amit anyósom hozott karácsonykor.

Máskor mazsolát szórok a vaníliás cukor után, és akkor mazsolás kalácsot kapok.

Szombaton meg is sütöm, egy bögre kakaóval, kis valódi vajjal, isteni reggeli lesz vasárnap.


És, hogy mi lesz a sok összegyűlt fehérjével?
Hát, azt majd holnap!

2011. április 18., hétfő

Morc

Tanulom, hogy hogyan legyek türelmes.
Kisebb- nagyobb sikerrel.

Grrrrrrhhhhhhhhrrrrrrrrrrrrrr!

Most már születhetne valamilyen döntés!

2011. április 1., péntek

RA 9

Bréking!

Feltehetően minden raktáron lévő gyógyszerkészítmény megsérült a Roche Magyarország Kft. törökbálinti raktárában

Remélem, Ember hétfőn esedékes 24 heti infúziójához a cucc már itt van a kórházban, és nem a lángok martaléka lett.


Jaj!