2013. január 25., péntek

"Főzni jó..."


Tisztelt Tesco!

Az elmúlt időszakban regisztráltam a Főzni jó oldalukra, ahova is feltöltöttem két receptemet, a saját konyhámban készült fotóimmal.
A héten ellenőriztem, hogy megjelentek-e, és meglepődve tapasztaltam, hogy a feltöltést megtagadták, mondván, máshol megjelent receptet, illetve lopott képet tartalmaz.
Dicséretes, hogy önök komolyan veszik a szerzői jogokat, bizonyára indokolt is.

De, pici gondom van, mert az Önök által linkelt üzenet az én saját tulajdonú blogomra mutat.
Tehát a képek, azok az enyémek, a regisztrációkor a nick-et is ugyanazt a  Fernelt rögzítettem, mint ami a blogban is engem azonosít, a blog e-mail címével regisztráltam, az avatárom is ugyanaz, tehát beazonosíthatóan én vagyok a blog tulajdonosa. Továbbá amikor regisztráltam, sehol nem találtam olyan kitételt, hogy  nem tölthetem fel azt a receptemet- ami saját fejlesztés, teljesen , ami már a saját blogomban megjelent.

Továbbá, átnézve a Főzni jó honlapot, azt látom, hogy mindenki saját nevével van megjelölve a receptek mellett. Az lenne a kérdésem, hogy akkor mi szükség van a nick-re, plusz, nem biztos, hogy örülnék, ha saját nevem szerepelne. Azt gondoltam, ugyanúgy a nick szerepel majd.


Kérem, mielőbb tájékoztassanak arról, hogy mi a megoldás. Ha más nem, recept feltöltésnél legyen egy menüpont, kötelezően megválaszolandó, hogy soha- semmikor, sehol nem jelent meg az adott recept. Akkor mondjuk, nem sok semmi lenne az önök oldalán, mert nagyjából minden recept, valahol, valamikor megjelent. Kevés a kreatív háziasszony, ember, aki teljesen új receptet alkot, a semmiből.

Köszönettel:

Fernel

2013. január 15., kedd

Aranydurbincs




Mióta ilyen bőséges erőforrások állnak rendelkezésre, sűrűn szerepel hal az étlapon.
Az elmúlt két hétvégét teljes egészében lefoglalta a karácsonyi ajándék felhasználása, amit kedves sógoréktól kaptunk, így este későn mire hazaértünk, éhesen, fáradtan, már csak aludni volt energiánk.
Tanulva az első hétvége tapasztalataiból, a másodikra már felkészültem.

Csütörtökön este előbányásztam a fagyasztóból két aranydurbincsot, és két tilápia filét, valami könnyűre vágytam, hogy harmonizáljon a lelkivilágommal a hétvégi kaja.
A halak békésen olvadoztak a nagyon hideg kamrában, reggel az aranydurbincsokat kicsit bevagdostam, mindkét oldalon.
Mozsárban összetörtem 8 cikk fokhagymát, jó sok csilipelyhet, darabos tengeri sót, színes borsot, citromlevet, és annyi olíva olajjal kevertem ki, hogy mártás sűrűségű legyen.

Amúgy a fokhagyma, citrom, só olajjal ugyanolyan emulziót képez, mint a tojásos majonéz, a francia konyha aioli néven, a román és erdélyi konyha mujdei- muzsdély néven ismeri.
A muzsdélyt amúgy még fölengedik borvízzel, vagy szódával, halételek, flekkenek elengedhetetlen kísérője.

A beirdalt durbincsokat minden oldalukon bekentem, a hasüregükbe is tettem a pácból, lefóliázva félre raktam. A tilápiákat pedig külön ugyanígy bekentem és egy dobozban félre raktam.

Péntekre túrós tésztát főztem, jó sok maradt belőle, továbbá volt a hűtőben még egy adagnyi spenótfőzelék, fokhagymásan, tejesen.
Délután a durbincsokat egy kiolajozott tepsibe fektettem, és takarás nélkül pirosra sütöttem, és még melegen lefiléztem.

Szombaton este ettük, a maradék túrós csuszával, és egy-egy kanál spenótfőzelékkel, mártás gyanánt.
A halacska isteni finom lett, az omlós, hófehér, zamatos hús kiválóan átvette a pácot, a halaknak általában kell egy kis idő, hogy átjárja a  só, és a fűszerek íze.

Ugyan sok fokhagymát használtam, mégse volt zavaró, vagy bántóan fokhagymás, a csilitől picit pikáns, aromás lett.

A köret pedig telitalálat lett hozzá, így változnak a maradékok fenséges lakomákká.

A tilápiákat vasárnap este gyorsan bebundáztam, míg paníroztam, épp megfőtt hozzá egy kis rizs, fokhagymás majonézt csináltam hozzá.

Nézzétek el nekem, annyira fáradt voltam, hogy fotóval már nem bajlódtam, képzeljétek el helyette.

2013. január 3., csütörtök

Új év, új élet, új remények...

Na, kérem szépen, hát ezen is túl vagyunk.
Valahogy a páratlan éveket jobban csípem!

A karácsony- szilveszter leteltével már nagyon elegem van a húsból, meg a nagy, nehéz ételekből. Időközben, még a tavalyi év utolsó napjáról beköszöntött fogfájás, némi láz és arcdagadás miatt újra antibiotikumon vagyok, és legjobb barátom a Cataflam.  Úgyhogy a gyomrom nagyon lázadozik minden ellen, és kedvem sincs enni rendesen.
Tegnap olyan rosszul voltam, hogy képtelen voltam eltántorogni a fogorvosomhoz, mára hagytam, de már Cataflam is elfogyott az este, kénytelen voltam kimászni a házból. Reggel egyéb elkötelezettség miatt nem tudtam elindulni időben, késő délelőtt indultam, a fogdokival elkerültük egymást. De holnap reggelre lebeszéltem az asszisztenssel.
Cataflam még mindig nem volt, nem kísérletezek egyébbel, a hosszú hétvége meggyőzött róla, hogy fölösleges másra hagyatkoznom. Rendben, házi doki délután rendel, majd vele íratok fel.
Aham, csak a két orvos között volt több mint két óra. Ha haza megyek, mire hazaérek, fordulhatok vissza, gondoltam egy merészet, és nagyot, buszra ültem, és kiügettem a Tesco-ba.
Az elmúlt hetekben rengeteget jártam oda, nagy vadászatokat csaptam, extra finomságokat, meg különlegességeket zsákmányoltam fillérekért, de tényleg fillérekért.
Kicsit el is gondolkodtam, hogy mennyire józan ész- a spájzolós fajtám- vagy függőség-e már nálam a "vadászat".
Miután volt olyan alkalom, hogy csak egy zsák kutyatápot vettem- jelzem, azért mentem, és semmi mást, megnyugodtam, hogy mégse vagyok teljesen függő, így ma bevállaltam a Tesco-t.
Megint volt 70%-os hal akció, de mivel telt ház van a fagyon, így nem szólítottam magamhoz egyetlen halacskát sem. De valahogy csak beleugrott a kosaramba két két darabos avokádós csomag, br. 119 Ft-ért.
Meg hát ha a 6 200 Ft-os camembert-be oltott kék sajtot árazzák le 999-re, akkor bizony az nem marad ott :D

Itthon úgy döntöttem, jó kis saláta lesz belőle.
Összetépkedtem négy jégsaláta levelet, rászeleteltem pár koktélparadicsomot.

A karácsonyi nagy halazásból maradt még füstölt pisztráng, egy fél filét rátépkedtem, egy avokádót összekockáztam, kis póréhagymát szeleteltem rá, meglocsoltam citromlével, összekevertem.


Végül kis sajtot aprítottam rá, a kockázás nem fedi a valóságot :D, tekertem rá színes borsot és néhány csepp olívával megcsöpögtettem.


Mivel a pisztráng kicsit sós volt, nem sóztam.

Csak leültem melléje és bekebeleztem.

És hogy a halas bejegyzés teljes legyen, hoztam nektek pár fotót a karácsonyi halainkról:
 Aranydurbincs és ausztrál fogas (barramundi) sárgarépa- burgonya ágyon
Karácsonyi hidegtál sk füstölt lazaccal és pisztránggal.