Turbolya

Kicsit elhavazódtam így tavasz elején:o))


Vagyok olyan elvetemült, hogy megkóstolok minden vadon termő zöldet, termést, bármit, ami ehetőnek tűnik, miután utána néztem a barátom segítségével. Évek óta, ilyen tájt, amikor kemény harcot vívok a kertembe betörni készülő, különféle magról, gyökérről, miegymásról kibújó gazzal, találkoztam a turbolyával. Hogy hogyan történt a bemutatkozás, a fene sem emlékszik, csak a kertem egy pontján tudom, hogy van turbolya. Minden évben, a friss hajtásból téptem, morzsolgattam, szagolgattam a biztos meghatározást segítő ánizsos illatot, aztán itt elakadt a dolog, lévén túl napsütötte helyen van, gyorsan sárga, száraz lesz, soha olyan harsogó zöld.

Az idén tavasszal sokat jártunk a kutyával a szőlőbe sétálni, és minden alkalommal a lépcsőt használtuk, ami a lakóparkba visz fel, ami mögött már a szőlős van. Nézegettem, hogy a lépcső mellett vastag, turbolyához hasonló szőnyeg van, de ugye ezzel a nyakli kamasszal nem igen lehet megállni legelészni. Főleg, hogy a lépcsőn nagy a forgalom.

Kicsit késve, de megjött a húsvéti gida. Mindösszesen 6 és fél kiló, nettó gyönyörűség. A család kissé jobban is szereti, mint a bárányt. Valahogy az ünnepi menüben konzervatív vagyok, ragaszkodom a jól megszokott menüsorhoz. Ezért volt nálunk húsleves, bárány( gida) sült, és tojásos gida.

Furcsa szerzet ez a tojásos gida. A bárány, gida sütésénél és minimalista vagyok, szerintem a kevesebb, több. Az elősütött, piros-ropogós darabokat megszórtam borssal, sóval, kis apróra vágott fokhagymával. Na jó, inkább többel, ugyanis fokhagyma függő vagyok:o)), majd kevés vízzel, fedő alatt puhára pároltam a gerincből, bordákból, hasaaljából darabolt nagyobbacska húsokat. Amikor puha volt, újra zsírjára sütöttem, és tojásból sok tejszínnel rántotta alapot készítettem. Itt tértem el az eredeti, anyukám készítette bárány( gida) recepttől. Ennél a fázisnál kellene sok-sok apróra vágott petrezselyem zöldet hozzákeverni, majd a sülő húsra borítva lágy rántottává sütni.


Végre kiürült a ház, és Emberrel bevásárlás után elmentem én is a garázsba, letenni az autót. Hazafelé, a lépcsőn lejövet, volt időm, és gyorsan leszedtem egy nagy csokor turbolyát. Most, hogy a vendégek elhúztak, már nyugodtan kísérletezhetek, legfejjebb Axel finomat vacsorázik. Volt még otthon egy kevés tojásosnak előkészített gida, egy életem, egy halálom, kipróbálom.

Egy pici tojásba apróra vágott turbolyát kevertem, és a gida zsírján sütöttem egy falatot. Nem mertem egyből az egészet turbolyával csinálni, de a legfőbb minőségellenőr és tojásos gida specialista- Zsebi- extra jónak ítélte. Így született a tojásos gida turbolyával.

Ugató Axel legyek, ha leánykorában nem turbolyás volt a tojásos bárány( gida)!:o)))

Csak valahol a századok során a kollektív tudatból kikopott a turbolya, és maradt helyette a petrezselyem zöld.

Ecetes, hagymás krumplisalátával ettük, mint a bárányt(gidát) mindig.

Amíg ilyen friss turbolya van, mindig azzal fogom csinálni.

Tegnap hoztam egy újabb csokrot, Zsebi kért, hogy fagyasszak neki le egy hengert.
Petrezselyem, kapor, zeller zöldet szoktam nagyon apróra vágni és annyi vajjal keverem össze, hogy éppen összefogja, folpack-ba tekerem, és fagyasztom, mint a fűszervajat. Amikor szükségem van rá, kiveszem, egyik végét kibontom, és karikákat vágok belőle. A többi megy vissza a helyére. Amibe ezeket teszem, abba nem árt egy néhány grammnyi vaj, felhasználható akár a friss. Így megspórolom a fagyasztó takarítást, mert nem szóródik szana- és széjjel, nagyobb mérgem nincs, mint a szétszóródott zöldfűszert a fagyasztóból takarítani.