Blogkostoló

Na, akkor ennek a bejegyzésnek is meg kell íródnia, mielőtt kifutnék az időből, és csalódást okoznék a blogtársadalomnak.

4Gyerek indított egy játékot, amelynek nincs vesztese, csak és kizárólag nyertesei vannak. Az első forduló hatalmas sikert hozott, sok olyan blog került be a látókörömbe, melyet amúgy biztos nem találtam volna meg. A nagy sikerre való tekintettel, meghirdetésre került a második forduló, melyhez csatlakoztam én is. Ugyan itt igazából nem kimondott gasztroblog írás esete forog fenn, de azért néhány recept csak megjelent nálam is.
Mondjuk, nem irigylem azt, aki az én blogomat "nyerte" meg, nem lesz könnyű dolga :D
Kíváncsi vagyok, melyik receptre esik a választása.

A második forduló házigazdája, Adél, az afraasutode blog gazdája szépen összegyűjtötte a jelentkezőket, és kisorsolta, kinek melyik blog jutott. A játék lényege, hogy a jelentkezők blogjait véletlenszerűen kisorsoják, nekem a játék névadója, Trollanyu jutott.

Hú, nem könnyű feladat, hiszen Trollanyu egy nagyon szorgalmas és kreatív blogger, ráadásul Norvégiában, skót férjjel és három gyerekkel él, akire én már régóta odaadó tisztelettel nézek fel.
Konyhájában ötvöződik az angolszász, a magyar, a skandináv konyha, csodálatosabbnál csodálatosabb fogások váltakoznak, ráadásul különlegesebbnél különlegesebb alapanyagok, kombinációk.

Megmondom őszintén, nagy gondban voltam, hogy melyik receptjét készítsem el, sok időt töltöttem a blog olvasásával. Ráadásul sok olyan receptet találtam, amik közül nagyon nehezen sikerült választani.

Aztán, mivel szülinap esete forgott fenn, egy torta mellett döntöttem.

Imádom a citromos sütiket, most is egy citromos kuglóf kísérete mellett írom ezt a bejegyzést.

Régóta szerettem volna egy igazán könnyű, üdítő citromtortát készíteni, de sehogy sem sikerült jó receptet találni.
De most, Trollanyu blogján nagyon felcsigázott a tejszínes citromtorta receptje, igen izgatónak találtam a könnyű, mascarponés krémet.
Innen indultam, de természetesen nem is én lettem volna, ha nem módosítok a recepten.
Kedves Trollanyu, nézd el nekem, hogy kissé átformáltam.

Nem is írtam még róla, de márciusi hosszú hétvégén, barátnőm szülinapjára Bea meglepetés emeletes tortát tervezett, gazdagon díszítve cukor- és marcipánvirágokkal. Akkor ahhoz a tortához kerestünk jó piskóta receptet, hogy elbírja a két emelet, plusz marcipán és cukor burkolatot.
Akkor találtuk Vicánál ezt a piskóta receptet, igazából úgy tökéletes, ahogy a tulajdonosa leírja, semmit nem módosítottam rajta, könnyű, rugalmas, laza, nem fojtós, mégis jó tartású, nem szárad ki.
Az emeletes torta alapjaként kiválóan vizsgázott, úgy gondoltam, a citromtortának is kiváló alapja lehet.
Egy bibi azért volt, amikor az emeletes tortát csináltuk, elhasználtam az utolsó gramm keményítőt is, azóta meg folyton elfelejtettem, amikor boltban jártam.
De hát kicsire nem adunk, hálistennek van itthon mindig lánykám kedvére néhány zacskó pudingpor, így a keményítőt behelyettesítettem vaníliás pudingporral.
Igazából, nem is lehetett észrevenni a különbséget.

Mivel a piskóta óriás méreteket öltött, így kénytelen voltam a krémet sokszorozni.

A mascarpone-ból 3 db 250 g-os dobozzal indítottam, és a tejszínből összesen 500 grammot vertem fel.
Citromot és cukrot addig adagoltam, míg kellemesen savanykás lett.
Nagyon könnyű, kellemes krémet kaptam, könnyű, habos, a vajkrém zsírosságától abszolút mentes, pedig ugye a mascarpone és és a tejszín se zsírmentes.
Könnyű volt vele dolgozni, és teljesen jó tartása lett.

A piskótát négy lapba sikerült vágnom, így a krémet négy részre osztottam, három rész a piskóta közé, negyedik a bevonásra, díszítésre került.

Citromszeletkékkel, citronáddal, és cukrozott meggyel díszítettem.

Summa summarum egy csodálatos krém került a repertoárba, akinek volt szerencséje megkóstolni, mindenki csak szuperlatívuszokban beszélt róla.

A májusi hosszú hétvégén újra egy szülinap esete forog fenn, az ünnepelt már előre befoglalta a citromtortát és felmerült benne, hogy az újonnan beszerzett bárány sütőformához pont menne színben.

Hmmmm, nem beszél hülyeséget!


Kedves Trollanyu, egy élmény volt a blogod olvasgatni, biztos, nem ez az utolsó dolog, ami a te ihletésedre kerül ki a konyhámból.

Szeretném megköszönni Adélnak, hogy szorgalmasan követte a bejegyzéseket, hogy összefogta a játékot, csodálatos háziasszonya volt.
Köszönöm, hogy játszhattam veletek!