2012. július 4., szerda

Majonézes karfiol


Mióta ilyen nagy a meleg, nem megyek sehová, ki sem dugom az orromat a házból.
Két hete, amikor itt járt a legeslegkedvencebb sógornőm, megígértem neki, hogy holnapra, mikor is Ember megy munkaügyben nagyfaluba, hozatok anyával friss, falusi tojást az ő beszerzési forrásától, és Ember elviszi neki.
Elméletileg a buszsofőrt akartam küldöncnek használni, nekem megért volna egy doboz sört, hogy anyának ne kelljen majd két órát utazni a buszon ebben a hőségben, mire behozza a tojást, és hazaér.
Reggel hét óra után hívott anya, hogy mennék már ki a Tesco-hoz, mert amúgy is vásárolnia kell valamit, és ott vegyem át a tojást.
Nyolckor elindultam, és útközben láttam az egyik zöldséges előtt egy nagy kupac karfiolt, igen baráti- 129 Ft/ kg áron.

Átvettem a tojást, kicsit beszélgettünk, elintézte a vásárlását, már jött is a busz, elköszöntünk.
Hazafelé bementem a zöldségeshez és vettem két fej karfiolt.

Ma rántott ez+az lett belőle, kis kerti cukkinivel, padlizsánnal, fokhagymás tartárral.
Lesz még belőle péntek estére rakott karfiol, jön haza a kiscsibém :D
Tejfölös karfiolleves csak azért nem lesz, mert azt már én is túlzásnak érzem ezen a héten.

Mivel a rántott karfiolhoz meg kellett főznöm a karfiolt, és még majonézt is kevertem, így most estére csináltam majonézes karfiolt.

Nyáridőben sokszor eszünk ilyen kencét, vagy vinettát, vagy majonézes tököt.

A puhára főtt karfiolt deszkán, egy villával összetöröm, nem kell pépesre nyomkodni, én úgy szeretem, ha rusztikusan darabkás. A csumáját én nagyon szeretem főve, úgyhogy az mindig a hasamba kerül közbe.

Valamennyi majonézzel összekeverem, és bőven borsozom, én úgy szeretem, hogy érződjön rendesen a bors íze.

Már csak puha kenyér, és egy paradicsom kell hozzá.


Ja, és fél hatkor csillogó nap mellett el kezdett esni az eső, nyolcig nyomta, végig sütött közben a nap, kicsit hűtött csak, de leesett 18 mm eső!

Tele a hordó, meg a vödrök, amikért persze szakadó esőben kúsztam- másztam, csúszkáltam fel a kertbe.


Hurrááááá!

Ma éjjel az előszobában alszom a szivacson, és a nyitott ablakon át azt hallgatom, ahogy szambázik a kert.



4 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Óóóó, de jó dolgod van! Örülök, hogy esett nálatok. A karfiol nekem is nagy kedvenc, de egyedül vagyok vele a családban, úgyhogy ritkán kínzom meg a többieket vele.
Fernel, küldj egy kis esőt ide is, lécci!

lilapereszke írta...

Szia Fernel!

Hát az egész ország karfityolkát eszik? :-))) Két napja tengődöm én is a tejfölös - morzsás karfiolon, még arra sem volt erőm ebben a melegben, hogy sütőben összesüssem őket. Jó lehet ez majonézzel is, olyan guszta a kenyéren, hogy kipróbálásért kiált.
Ugye a Dél Bükkben esett az az isteni eső?

Fernel írta...

Meli!

Küldenék, csak sajnos itt is annyival annyi. Most megint döglesztő meleg van, + páratartalom.

LP:

Rég láttalak, hiányolom a beszámolóidat, igaz, amilyen sivatagi forróság van, nem csodálom.
Eger helyileg, az erdő attól csörög még, ráadásul kb három hete voltunk két helyen is, és kivágták a kedvenc erdőimet.
Embernek mondtam, hogy addig többet nem megyünk, míg legalább 100 mm eső le nem esik.

lilapereszke írta...

Itt Budakeszin most végre esik, itt ülök az erkélyünk ajtajánál félmeztelenül és borzongok a hűvös szélben :-)
Mi még járjuk az erdőket, de kosár nélkül, mert nem akarjuk elijeszteni a gombákat vele :-)) Azért valami kis gombás bejegyzés mindig íródik a gombaturkába, nincs akkora gombátlanság, hogy bezárt volna.
Felénk ugyan nem vágták még ki az erdőt, éppen csak annyi ember járja, hogy nekünk meg ezért kell új erdőket keresni, mert 120.-nak lenni az erdőben nem is jó.