2012. augusztus 30., csütörtök

Magszedés

Nem kicsit vagyok elhavazva a héten, azt sem tudom, hogy merre kapjak, van egy csomó dolog, amiről bejegyzést akarok írni, úgyhogy hátha esténként lesz még energiám egy-egy rövid postra. Ha- ha-ha, én és a rövid postok :D

Szóval többen kérdeztétek, hogy én hogy csinálom, és sokfelé láttam, mások hogy csinálják.
Mivel anyánál már teljesen összekeveredtek a magok, az idén én próbáltam minden szaporításra érdemes, és nem hibrid fajtából magot fogni.
A magnak való paradicsomot mindig az első kötésből, az első termésekből választom ki, a lehető legnagyobb, legszebb, fajtajelleget legjobban hordozó termésekből választom ki, és ameddig lehet, szárán hagyom érni.
Miután leszedtem, ablakpárkányon még érlelem, vagyis hagyom túlérni, kicsit ellágyulni, ha lehetőségem van rá, és a paradicsom képes erre. Nem minden paradicsom puhul meg az érése során.

Majd kettévágom, vagy többe, és a kocsonyás anyagot a maggal együtt egy feliratozott edénybe nyomom, annyi vizet engedek rá, hogy ellepje, és hagyom 1-3 napot "rohadni".

Amikor a nagy hőség volt, egy nap alatt jó lett, amikor kicsit hűvösebb volt, 2-3 nap kellett.
Kicsit megerjed, a kocsonyás burok a magok körül bomlásnak indul ezalatt.
Egy kis fém teaszűrőbe öntöm, csap alatt lemosom, amíg csak a mag marad.
Miután a nagyja lecsöpögött, egy lap háztartási papírtörlőt négybe hajtottam, az aktuális fajtával feliratoztam, és a mikro tetejére tettem egy műanyag dobozba. Ott volt olyan hely, ahol napokig nem volt útban. Miután az egyik legritkább, legjobban akart magok első sorozatát Ember véletlenül kidobta. Nekem így jött ki, így volt biztonságban.
Egyszerre maximum két- három fajtával dolgoztam.

Néhány nap alatt megszáradt, a papírtörlőt kihajtogattam, majd úgy hajtogattam be, hogy az esetlegesen leváló magok se potyogjanak ki, végül kívül is feliratoztam a fajtát.






Amennyiben kellő ideig állt a vízben, és a külső, kocsonyás réteg lebomlott, illetve le tudtam mosni, akkor minden gond nélkül le lehet szedegetni, kapargatni a papírról.
Azt olvastam valahol, hogy ezt a kocsonyás réteget azért is kell leerjeszteni róla, mert csírázásgátlót tartalmaz, és ezért kelnek jól a kertben elrothadó paradicsom magjai, míg a saját fogás nem mindig.

Amit még javasoltak, és én még nem csináltam meg a magokkal, az a csávázás. Idézem a paradicsomos fórumról Frint apót:

"Csávázás. Szia, semmi különleges, a bolti sósavat (háztartási sósav)
 tízszeresére hígítod
 (ezáltal 1%-os HCl oldatod lesz)
és ezzel leöblíted a már előkészített magokat. Kontaktidő: 20-30 mp.
Aztán vízzel leöblíted, majd légszárazra szárad - kész.
A kezelés vírusölő hatású, az összes profi cég ezzel a módszerrel
 is kezeli a magokat. Frint"

A hosszú téli estéken lesz rá időm :D

4 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Köszi szépen! Gyorsan dolgozol:)
Mindig attól félek, ha túl sokáig hagyom vízben a magokat, akkor megindul a csírázás, aztán leshetem tavasszal, hogy nem kelnek ki a magok. De most megnyugodtam.

Fernel írta...

Az első sorozat TTRed magjaival én is így jártam, elfeledkeztem róluk, mire észbe kaptam, már kis csírák lógtak ki belőlük. Most már van egy arasznyi kis növénykém abból a sorozatból :D

Márta néni azéris írta...

Te, a Paradicsomok Nagy Tudora azt áruld el nekem, mi annak a neve, amelyiknek olyanok a levelei, mint a krumplié. Nekem ez a kedvencem, de a megszedett magjaim már elfajzottak.

Fernel írta...

Márta néni: Az valami amerikás heirloom fajta, azért is hívják a nénik a piacon amerikai krumplilevelű paradicsomnak.
Talán a Brandywine Pink lesz az, valahol mintha azt láttam volna, hogy krumplilevelű, majd jövőre megmondom, elméletileg kapok Brandywine Red magokat.