2011. november 26., szombat

Köszönöm! 2.0

Szinte hihetetlen, milyen sokan olvastátok ezt a bejegyzésemet.

Hála Istennek, meg Andin keresztül többeteknek, már jó sokan jeleztétek részvételi szándékotokat.
Nagyon örülök mindannyiatoknak, pár blogba beleolvastam, csak az történt, hogy az elmúlt hetem hihetetlen elfoglaltra sikerült.

És ahogy innen nézem, a következő hetek csak ettől sokkal zsúfoltabbak lesznek.
Így a netezésre, és a blogolvasgatásra elég kevés időm maradt.

Ezért is fogok hétfőn későn sorsolni, és eredményhirdetéssel, fotódokumentálással együtt kb 22 óra környékére saccolom. Bizonyára mindannyian nagyon várjátok, talán én várom a legizgatottabban, mégis türelemre kérlek benneteket.

Minden tőlem telhetőt megteszek, de higgyétek el, nem rajtam fog múlni.

De!

Lassan alakul a mátrix, készítgetem össze, újabb és újabb ötletek születnek. Most fejeztem be a meglepi ajándékot, de a végső kivitelezést át kell adnom Embernek, dolgozzon ő is, ha már ennyit emlegetem.
Amúgyis most ő az, akinek az elkövetkező hetekben bőven lesz ideje, mert pénteken átvette a felmondását.
Meglepő módon nem aggódom.

Mert fizikailag jól van, innen aggódnivalóm nincs!

Lehet, most jött el az ideje, hogy önálló legyen, hogy saját vállalkozását csinálja maximális erőbedobással.
Ahonnan most eljött, tíz évvel ezelőtt nem létezett, ő- és Zolika építették fel.
Fáj a szíve, hogy mivé tették a tulajdonosok, az eredeti, és a későbbi.

Talán jobb is, hogy a végső pusztulást már nem kell végigasszisztálnia, legalább annak nem lesz részese. Isten veled Diana!

Mióta két hete eldöntöttem, hogy nem vagyok hajlandó állandóan rettegni a jövőtől, azóta mintha simán mennének a dolgok.

Szóval, lehet, Andinak van igaza, szeretnek engem, minket odafenn, és vigyáznak ránk!

A bujkáló vákuumozó gépem még mindig nem jelentkezett, de majd megoldom :D



Lassan elfogy az idő!

3 megjegyzés:

eszter írta...

Bejegyzésedet látva eszembe jutottak a könyvek, melyeket néhány éve egy nehéz élethelyzetben Poppertől, majd Müller Pétertől olvastam. Sok-sok okos dolgot írnak, most csak kettőt idézek, és fel a fejjel!
"Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának."
"Ne becsüljük túl annak valóságértékét, amit a jövőről elképzelünk. A pillanatnyi kínos helyzetek nem tartanak örökké, lehet, hogy egy későbbi pozitívum csíráit hordozzák." Popper Péter

Andi írta...

Eszter, milyen jókat írtál! Annyira igazak!

Fernel, nagyon izgulok, hogy ki fogja nyerni ezt a sok-sok csodás ajándékot!

Fernel írta...

Eszter, köszönöm a biztató gondolatokat, Müller Péter amúgy is "barátom" :D

Andi!

Hát még én!

A te privát kiírásod is fejben kész van, de azt majd sorsolás után, és mailben megbeszéljük.

Addig is nagyon kíváncsian várom a holnap estét, higgyétek el, legalább olyan nehéz dolgom lesz megvárni, hogy hazakeveredjek, és végre sorsoljak :D