2011. december 5., hétfő

Mikulás!

Szeretem a narancsot.
Egy valamit szeretek még jobban!
A sok narancsot!

A vödrös narancsot meg pláne szeretem.
Most nem Spar, hanem Lidl ajándékozott meg, vasárnap bezsákmányoltam két vödör narancsot.
A narancs méltó felhasználására találták ki a narancslekvárt.
Sok receptet átolvastam, végül Limaránál megtaláltam a számomra ideálisat.
Nálam most dupla adag, 14 narancs- és 4 citromból készül.

Legelőször folyó, forró víz alatt egyenként elsikáltam őket.
Mivel nagylelkű volt a Lidl, -nem rázták meg a vödröt- így én is nagylelkű voltam a hámozásnál. Nem beszélve arról, hogy a narancs héja nagyon ragaszkodott. Az elsőt megpróbáltam hagyományosan hámozni, aztán áttértem a séfek által használt hámozási módra.

Először zöldséghámozóval, könnyű kézzel, vékonyan lehámoztam a narancsokat, citromokat, úgy, hogy minél kevesebb kerüljön a fehér bundából a narancshéjra.

Majd éles késsel körbevágtam a félkopasz narancsokat, az esetlegesen a fehér héjon maradó narancsrészeket úgyis kirágtam kidobás előtt :D






Így előkészítve a narancsot, a kész lekvár picit kesernyés lesz, én pont azt szeretem benne :D
Ha valaki nem szereti a kesernyés narancsízt, elkerülheti, ha "kifilézi" a narancsot.
Mutatom:





Ugyanígy bántam el két citrommal is, a másik kettőnek csak a levét csavartam a narancsra.

Végül a vékonyan lehámozott narancs- és citromhéjat vágtam vékony csíkokra, és összekevertem a narancshússal. Ez fogja adni a testet a lekvárban, a többi úgyis péppé fő.





Végül megmértem, és ugyanannyi vízzel felöntöttem, bepakoltam a kamrába.




Ma, miután hazaértem, felforraltam, és húsz percig főztem.


Újra kb 22 óra kamrapihenés, majd holnap megmérem, ugyanannyi cukorral kb harminc perc alatt készre főzöm.

Tisztára mosott üvegekbe forrón szedem, majd fejre állítom, és kb. 10 percenként oda- vissza forgatom, hogy a narancshéj egyenletesen oszoljon el a dermedés során.

Végső fotót, majd holnap :D

Ja, hogy Miki?

Hát nem holnap lesz?

4 megjegyzés:

Andi írta...

Én is majdnem így csinálom! :-)

Azt nem tudom, hogy oldottad meg, hogy erős narancsillatot éreztem a képek láttán!!!

Fernel írta...

Jól vagy kondicionálva, mint Pavlov kutyája :D
Elég csak lehámozott narancshéjat nézni, és már érzed is az illatát :D

Márta néni azéris írta...

A tipikus angol narancslekvár majdnem ez, csak a cukor nem 1:1 arányú, hanem több, és nem 30 percig főzik, hanem felére főzik be, és úgy nem folyós. Kellemesen kesernyés. Kétféle ember van, az egyik rajongva szereti (pl én) a másik meg nem enné. ( pl a lányom) Azt hiszem itt az ideje, hogy körülnézzek a Lidlben.

Fernel írta...

Márta néni!

Én is a te csapatodban játszom, nekem az 1:1 arány is kissé édes. Nekem az állaga is pont jó, nem túl sűrű, de vajas pirítóson isteni.