RA 7

Mostanában annyira leköt az én vizsgasorozatom, hogy nem számoltam be az Emberrel kapcsolatos eseményekről.

Ugye, utolsó említés szerint elment dolgozni!
Egész pontosan azt takarja ez az állítás, hogy ugyan táppénzen van, de a múlt héten minden reggel 8-ra elment, áttanulmányozta az új történéseket, minimális feladatokat megpróbált elvégezni, próbálgatta, mennyit és mit bír.

Ugye, a reumatoid artritis pont arról híres, hogy nem igazán lehet kiszámítani az állapot változásokat, illetve a változás, a kezelés hatására folyamatos, de nagyon lassú. Figyelni kell a fizikai megterhelés és a stressz hatásait, a terhelhetőség növekedését, a túlterhelés veszélyeit.

Ennek okán, nem maradt egész napra, nagyjából csak tájékozódás szintjén tart a dolog.
Tegnap újabb infúziós nap volt, a "csavarszámlálás" jelentős mennyiségű fájdalmas ízületszám csökkenést mutat, a süllyedés normális tartományban van.
Ez mind a javulás jele.

Az infúzió után a szokásos "ki vagyok ütve" állapot újra meg volt. Csak van valami abban az infúzióban!
Valószínűleg a feles adagot kapja.
A már ismert, folyamatos magas pulzus miatt újabb gyógyszer adagolása vált szükségessé, végre foglalkoztak vele. Most közelít a normál tartományhoz, egy hónap múlva áttekintik, és ha kell, emelik a gyógyszer adagot.

Még a januári infúzió során találkoztunk egy hölggyel, Ő volt az első aki tőlünk bekerült a kutatásba tavaly májusban. Neki akkor már december végétől fel volt függesztve a kezelése, akkor még nem tudtuk, hogy miért.
Sajnos szegényt kizárták a kutatásból, allergiás lett a hatóanyag valamely összetevőjére.
Plusz egy aggódni való.

De mi optimisták vagyunk, a tapasztalt javulás fényében, már most lassan elérhető célnak tűnik Ember teljes munkába állása.
A héten megpróbál teljes munkaidőben helyt állni, abban maradtunk, ha sikerül két hétig gond nélkül folyamatosan dolgoznia, akkor megszünteti a táppénzt.

Bízom benne, hogy a sok rossz után, végre el kezd a jó is a nyakunkba szakadni!

Bízom!