RA 2.0

Reumatoid artritis


Szerencse a sok nyomorúságban, hogy helyben van a 20 artritis centrum közül az egyik, hogy kiváló a reumakórház, hogy ilyen lelkiismeretes orvosokkal, nővérekkel hozott össze a szerencse, mint itt. Szerencse, hogy nem kell Pestre vagy Debrecenbe menni, mert amilyen állapotban volt, nem bírta volna ki az utat és itt is megkapja ugyanazt a kezelést, vagy még jobbat is.
De odafigyelést, törődést, emberi szót mindenképp.

Azonnal befektették, és elkezdték egyelőre a steroid kúrát, kiegészítve fizikoterápiával, gyógytornával, fürdővel.


Azt a nyugalmat, emberi hozzáállást, amit a reumakórházban tapasztaltunk, nem sok magyarországi eü intézményben láthatjuk.

Két hét bennfekvés után olyan állapotba hozták, hogy hazakerült. Ezzel párhuzamosan a főorvos asszony, és a kezelőorvosa elkezdték szervezni egy gyógyszerkutatásban való részvételét.

Szerencse, hogy pont a kezdeti stádiumú betegekkel folyik a Roche-nak egy négy ágú gyógyszerkísérlete.

Szerencse, hogy helyben van akkreditált RA centrum, amely részt vehet a kísérletben.

Szerencse, hogy az orvosa tudott a folyó kísérletről.

Szerencse, hogy érdekelte a beteg későbbi életkilátása.

Szerencse, hogy önzetlenül mindent megtett, hogy Embert bejuttassa a kísérletbe, hogy mihamarabb lábra állhasson.

Ennek az volt az ára, hogy időlegesen lecsökkentették a Medrolt (korticosteroid), volt egy teljes screening- bocs, nem találok hozzá magyar megfelelőt- ízületszámlálás, 80 liter vér levétele, különféle vizsgálatokra, Mantoux tüdőpróba a TBC kizárására, tüdőröntgen, összehasonlító kéz és láb rtg felvétel, kérdőív, egyéb.



Nem minden vizsgálatot végeztek a reuma kórházban, át kellett ballagni a város különböző pontjaira, elég izgi volt, ahogyan csigalassúsággal araszoltunk az utcán. Mivel reggel a screening-el kezdtek, a Medrol-t csak 10 óra felé vehette be, hogy ne kapjanak fals eredményt. Medrol nélkül meg ugye lábra se tudott állni. Kocsiba ülni, meg vezetni meg pláne nem.
Az elmúlt hetekben annyi segítséget kellett kérni barátoktól a szállításban, hogy már nem volt pofám zaklatni valakit.

De a Medrol elkezdett dolgozni, így sétáltunk.
Szerencse, hogy kicsiny városunkban emberiek a távolságok.

Mondjuk az vicces volt, hogy bármely vizsgálatra mentünk, mindig mondani kellett a kartonozóban, vagy a recepción, hogy study miatt jöttünk. Na, ez aztán varázsszó volt, azonnal ugrottak, intézkedtek, ha várakozni kellett, rögtön szereztek ülőhelyet, mondjuk onnan felállni nagy mutatvány volt Embernek, kérték szaporán az elnézést, ha mondjuk a röntgen foglalt volt éppen.

Hja, kérem, ha a gyógyszergyár fizeti a számlát, mindjárt más!


Majd feszült 2 hét várakozás következett, hogy miután elkészültek a leletek, és a dr. nő -továbbiakban Juditka - elküldte őket e-mailen Svájcba, a kutatásvezető jóváhagyja-e Ember bevonását a kísérletbe, hogy megfelel-e a kritériumoknak.

Két hét után hívott Juditka.

Benn vagyunk!

Hurrá!