RA 5.0

Az első infúziós nap nagyon hosszú volt.

Mire végre lejárt, addigra más alig bírt hazavezetni, a garázstól hazáig majdnem összeesett. Volt fülzúgás, látászavarok, szédülés, és aluszékonyság. Hála Istennek, szerencsésen hazaértünk, evett, és bezuhant az ágyba. Este annyi időre kelt fel, hogy bevegye az első sorozat metotrexátot, majd aludt tovább másnap reggelig.

Az infúzió összesen 250ml folyadék. Na most ennyi fiziológiás sóoldattól nem igazán valószínűek ezek a tünetek.

Másnapra aztán összeért az ég a földdel, újra nagy fájdalmai voltak, amik egész héten többé- kevésbé vele maradtak.

Jött a düh, az elkeseredettség, a panasz. Hogy feladja, hogy nem bírja, hogy ez volt az utolsó remény.

Szerencsére csütörtökön háziorvoshoz kellett mennie, és ott a dokink leült vele, átbeszélték, megnyugtatta, lecsillapította.

Köszönet itt is érte, Józsi!

Aztán a következő héten, napról napra egyre jobban volt, egyre könnyebben mozgott.

Infúzió után 14 nappal volt a köztes vérvétel, de akkor már elég jól volt. Akkor derült ki, hogy a sorstárs, aki Emberrel egyszerre kezdett, ő is hasonló gondokkal küzd, neki sem lett rögtön jobb. A levett vérből egyedül a sülyedést nézték, és rendkívül jó eredménye lett. A többi minta irány Glasgow, via DHL szárazjégben.
Infúziós nővérke szerint a metotrexát önmagában nem tud ilyen mértékű sülyedést produkálni két hét alatt.

A következő két hét is a folyamatos javulásról, egyre kevesebb fájdalomról, egyre növekvő állóképességről szólt.

Hogy a tocilizumab-e, vagy a metotrexát működik, azt senki nem tudja, de hogy valami működik, az biztos.